Nincs decentralizáció

Az RMDSZ kormányzati tevékenységekért felelõs ügyvezetõ alelnöke úgy vélte, sem a Tãriceanu-kabinet, sem a helyhatósági szervek nem tettek meg mindent a decentralizáció folytatása érdekében. Borbély László szerint a legjelentõsebb lemaradások az oktatási, egészségügyi és a mezõgazdasági reform területén tapasztalhatók. Szerinte teljesen értelmetlen a gazdáknak bukaresti hivatalokon keresztül osztogatni a mezõgazdasági támogatást, amikor ezt a feladatot helyi intézmények is képesek lennének ellátni. Ugyanakkor felemás megoldást jelent az iskola-, illetve kórházépületek átadása az önkormányzatoknak, hogyha azoknak semmiféle beleszólása nem lehet az ott mûködõ intézmények tevékenységébe és vezetõségi összetételébe, fejtette ki a fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Borbély László szerint a belügyi és közigazgatási tárca is adós maradt a központosítás lebontásával. „Sok esetben a kormány csak a feladatköröket osztotta le, a szükséges pénzalapokat nem. Emiatt keletkezett az a visszás helyzet, hogy bizonyos önkormányzatok, amelyek eddig a központosítás lebontását kérték, most ódzkodnak a decentralizáció gondolatától\" – fejtette ki az RMDSZ-es politikus.

Mérleget vonva, Borbély László elégedettségének adott hangot. Mint mondotta, a 2005 és 2008 közötti három év az ország legeredményesebb idõszakának minõsül. „Bárki bármit is mond, úgy érzem, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Csökkent a munkanélküliségi ráta és az infláció, nõttek a bérek és a nyugdíjak. Az infrastruktúra feljavítására, illetve kiépítésére szinte hétszer annyit áldoztunk, mint azelõtt. Az oktatásügy is annyi pénzt kapott, mint eddig soha. Számos sportcsarnok épült, és hamarosan kezdõdik az uszodaprogram\" – vázolta fel az elmúlt idõszak sikertörténetét Borbély László. Szerinte mindenképpen örvendetes, hogy a gyakori politikai csatározások nem befolyásolták a makrogazdaság mutatóit. A szövetség tisztségviselõje ugyanakkor úgy vélte, elõbbre lenne az ország, ha a helyhatóságok menedzsmentje jobban mûködne. „Hiábavalónak bizonyulnak az európai uniós pályázatok, ha vannak olyanok, akik elõtanulmányok hiányában képtelenek pénzeket lehívni, vagy éppenséggel a megszerzett összeget nem tudják megfelelõképpen elkölteni\" – tette hozzá Borbély László.