Harrach Péter: Úzvölgye egy olyan hely, ahol nagy szükség van az összetartozás kifejezésére
Fotó: MTI/Kovács Attila
A nemzeti összetartozás napja alkalmából az úzvölgyi katonatemetőben rótta le kegyeletét Harrach Péter a KDNP országgyűlési frakcióvezetője.
2019. június 04., 17:332019. június 04., 17:33
2019. június 10., 22:492019. június 10., 22:49
A politikus az MTI-nek elmondta: Gergely Andrással, Csíkszentmárton polgármesterével ment Úzvölgyébe, és a polgármester kinyitotta számára a temetőt. Így az ott eltemetett magyar katonák emlékművénél róhatta le kegyeletét.
Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás napján olyan helyekre is eljussanak az Országgyűlés képviselői, ahol nagy szükség van az összetartozás kifejezésére. Úgy vélte, ilyen hely Úzvölgye, és ilyen helyek azok a csángó falvak, amelyeket a hegyek közül Moldvába leereszkedve látogat meg a nap során.
Harrach Péter felidézte:
„Itt most alkalmunk volt egy veszélyeztetett magyar katonai temető sírjai előtt fejet hajtani, és egyúttal azt kifejezni, hogy az összmagyarságért vagyunk felelősek, nemcsak a jelenért, hanem az elmúlt idő hősi halált halt katonáiért épp úgy, mint a jövőért. Ezt a felelősséget tovább kell adnunk a következő generációnak" – nyilatkozta a politikus.
Harrach Péter az MTI kérdésére azzal magyarázta, hogy a magyar kormány képviselői eddig nem hallatták hangjukat a sok vitát kiváltó temető ügyében, hogy meggyőződésük szerint a sérelmeket elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, és „nem a nyilvánosság szintjén kell kezdeni a rendezést”. Hozzátette: tudomása szerint
Azt is hozzátette: a vitatott témák egy részében a történészeknek kell megegyezniük.
„Olyan sérelem érte a magyar hősi temetőt, amit rendezni kell, és úgy gondolom, ezt a rendezést diplomáciai úton kell megvalósítani” – nyomatékosította a kisebbik kormánypárt országgyűlési frakcióvezetője.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy
Magyarország magyarázatot kért diplomáciai úton a temetőben történt beavatkozásra
Fotó: Pinti Attila
Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!