Nem jut gyógyszer az AIDS-betegeknek

„Sajnos rosszabb a helyzetünk, mint korábban. Az egészségügyi hatóság nagyon jól tudja, hogy az AIDS-es betegek gyógyszeres kezelését semmiképpen nem szabad megszakítani. Amikor a gyerekeink közül egyesek nem jutottak hozzá a gyógyszerekhez, feltettük a kérdést, mi ennek az oka? Azt a választ kaptuk, hogy mivel 2009-ben sem volt elég pénz ezekre a készítményekre, már akkor felhasználták az erre szánt 2010-es költségvetés egy részét, az első harmadévre szólót. Tehát valószínű, hogy a 2010-es ellátáshoz a 2011-es költségvetés egy részét már elhasználták, és ez így megy évről évre” – mesélte a Krónikának Veress Mária, a Benone Egyesület elnöke. Az UNOPA egyébként egy moldvai gyerekotthonban élő AIDS-es kiskorútól levélben arról kapott értesítést, hogy négy hete nem részesül megfelelő kezelésben, és rajta kívül még 20 fertőzött bentlakó van ugyanebben a helyzetben.

A fertőzöttek nem engedhetik meg maguknak azt, hogy maguk szerezzék be a gyógyszereket. A legolcsóbb kezelés ugyanis mintegy 500 euróba kerül havonta, s minél régebben kezelnek valakit, annál drágább a gyógyszer. Veress Mária fiát hét éve diagnosztizálták, 22 éves, és havonta 3000 euró értékű gyógyszer tartja életben. „Ha a gyógykezelés akár két-három napra abbamarad, a szervezetben olyan ellenálló képesség alakulhat ki, ami miatt költségesebb beavatkozásra van szükség. Ilyenkor a HIV-mutáció esete is fennáll, ebben az esetben mindent elölről kell kezdeni” – magyarázta lapunknak Veress Mária.

Az évtizedekkel ezelőtt tömegesen megfertőződött gyerekek közül azok, akik életben maradtak, most 21-22 évesek. A legtöbbjük már nemcsak vírushordozó, hanem AIDS-beteg. Szüleik közül egyetlenegy család perelte be a kormányt, mivel meggyőződésük, hogy gyerekük állami egészségügyi intézményben szerezte a bajt. Mivel az illető kislány időközben elhunyt, a szülők feladták a küzdelmet. „2007-ben még próbálkoztunk, azt mondtuk: nem kérünk anyagi kártérítést, de erkölcsi jóvátétel gyanánt a román állam ismerje be, hogy ezeket a gyerekeket mesterséges úton, az egészségügyi hálózatban fertőzték meg. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem így működik, létre kell hozni egy vizsgálóbizottságot, amely meg is alakult, de a mai napig nem tudjuk, mivel foglalkozik” – számolt be az újabb fejleményekről az egyesületi elnök. Jelenleg két bukaresti család áll perben az egészségügyi hatósággal azért, mert időnként meg kell szakítaniuk a kezelést.

Maros megyében 192 HIV-fertőzött él. Közülük 175 olyan 21-22 éves fiatal, akiket – szüleik szerint – az egészségügyi hálózatban fertőztek meg. Nekik jelenleg pályaválasztási, családalapítási, munkahely-keresési gondjaik vannak. Veress Mária fia egy vásárhelyi civil szervezetnél dolgozik, amely a hátrányos helyzetű egyének jogainak az érvényesítését vállalta fel. „Maros megyében a többi 20-22 éves HIV-fertőzött fiatal közül tudtommal heten dolgoznak, de nem vallották be, hogy betegek. Jobb, hogy álarc mögött élnek mindaddig, amíg kemény előítélet van velük szemben” – véli Veress Mária. A hatályos törvények értelmében csak bizonyos állások betöltésekor kötelező a HIV-teszt elvégzése, például az egészségügyben. Ugyanakkor a HIV-fertőzött sem köteles bevallani az állapotát. Természetesen olyan munkahely betöltésére nem jelentkeznek, ahol a HIV-teszt elvégzése kötelező.

Az AIDS-es betegek 2002-ig Romániában semmilyen állami támogatásban nem részesültek. Az érdekvédelmi szervezet révén ekkor elérték azt, hogy a betegség 1-es kategóriájú rokkantságnak számít, havonta 293 lejes támogatást kapnak, ezenkívül 400 lejes élelempénz is jár nekik.