Nem füstölög többé?

A víz partjára dobott szemét szinte éjjel-nappal füstölgött, a levegő minőségét és a látványt rontva. Néhány héttel ezelőtt az út és a víz közötti, mintegy harminc méter széles sávon legalább százötven méter hoszszan hevert a szemét. A fojtó füstfelhők arról árulkodtak, hogy ide nemcsak háztartási hulladékot szállítanak. A tény annál is meglepőbb volt, mivel nem egy illegális szeméttárolóról volt szó.

A guberálók birtoka
A Kis-Küküllő holtága mentén a község – jövő év június 16-áig – egyetlen hivatalos és törvényesen működő szeméttelepe található. Ide naponta szállítanak háztartási hulladékot, amit a szemeteskocsi minden porta elől hetente egyszer gyűjt össze. Gyulakuta új polgármestere, László Árpád bekerítette a holtág és a műút közötti sávot és elrendelte, hogy csak előre megállapított program szerint, a délutáni órákban lehessen szemetet lerakni. A bekerített részt egyelőre senki nem őrzi, de az elöljáró szerint hamarosan ez a kérdés is megoldásra talál. Ottjártunkkor csupán egy középkorú párt találtunk a víz partján, akik szorgosan guberáltak a kupacok között. „Nem mi gyújtottuk meg a szemetet!” – mentegetőzött a nő, feltételezi, hogy a roma gyerekek a tettesek. „Mi csak üres pléhdobozokat gyűjtünk eladásra” – mondta, miközben tovább kotort, és a rafiazsákját tömte. Kérdésünkre, hogy megéri-e egy büdös és füstös szemétdombon kotorászni, a férfi csak legyintett: „Egy régi ötezrest adnak egy kiló vasért, gondolhatja, hogy a konzerves dobozokból mikor gyűl ki egy becsületes mennyiség.”

Egyelőre rejtély a gyújtogatás oka
Császár Károly, az önkormányzat jegyzője elismerte, hogy Gyulakután eddig szinte napi jelenség volt a szemét meggyújtása. Mint mondta, a legtöbb gondot a turkáló romák okozták, akik nem érték be a guberálással, még tüzet is raktak. „A nagy gond az, hogy a községháza már nem áll szerződéses viszonyban a szociális segélyre jogosult személyekkel. Eddig ugyanis mindig közülük kerültek ki az őrök meg azok, akik időnként rendezgették a partot” – mondta Császár. A jegyző nem érti, hogy az éj leple alatt egyesek miért hordják a törmeléküket a szeméttelepre, mindaddig, amíg az önkormányzat biztosítja a szemét elszállítását.
A gyújtogatás oka még nagyobb rejtély Császár számára. A helyi tanács viszont reméli, a telep elkerítésével és őr alkalmazásával ez  is megoldásra talál.
„Én sem értem, miért kell meggyújtani a szemetet” – fejtette ki Gyékény Gertrúd, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mint mondja, a helyi vagy a Bordos felé elhaladó lakosok rendszeresen telefonáltak az ügynökségre, mely tehetetlennek bizonyul a jelenség előtt. Ugyanakkor számos külföldi turista is szóvá tette a civilizálatlan megoldást. „Mi már figyelmeztettünk is, bírságoltunk is, nem is akármennyivel, hanem ötezer lejjel, de hasztalanul. A régi polgármester számtalanszor megígérte: rendezi az út és a víz között elterülő szeméttelep ügyét, de a helyzet mindmáig megoldatlan” – nyilatkozta Gyékény. Bár dicséretesnek tartja az új önkormányzat lépését, szerinte az igazi megoldást a szeméttelep végleges felszámolása jelenti. A gyulakutai községháza erre jövő év közepéig kapott haladékot.