Nem biztonságosak a zagytározók Máramaros megyében

Csak rendkívül mostoha körülmények között lennének határokon átnyúló hatásai az esetlegesen átszakadó Máramaros megyei zagytározókból kiömlő zagynak. Erre a következtetésre jutott az a megyei bizottság, amely a múlt héten három napon át vizsgálta a megye valamennyi tározóját. A bizottságot Sandu Pocol máramarosi prefektus nevezte ki a magyarországi vörösiszap katasztrófa következtében, mely az itteni tározók kapcsán is megkongatta a vészharangot.

Az illetékesek a borsabányai, kapnikbányai, felsőbányai, erzsébetbányai valamint nagybányai zagytározókat vették alaposan szemügyre. Az viszont tény, hogy a 17 máramarosi tározó közül csupán egy kapnikbányai zagytározót sikerült eddig biztonságossá és környezetbaráttá tenni. További hat tározón folyamatban vannak a biztosítási munkálatok – tájékoztatta a Krónikát Dan Buca, a Máramaros Megyei Prefektúra szóvivője.

A tervek szerint év végére be kellene fejezni, ám az esős időjárás valószínű, hogy késleltetni fogja az átadást, tette hozzá. További nyolc tározó esetében zajlanak a finanszírozáshoz szükséges eljárások, ezeket egyelőre konzerválják. A 17 tározó közül csak egyesek átszakadása okozhat határokon túlmutató káros hatásokat, de itt is csak a kiömlő meddő okozhat károkat, ugyanis az érc feldolgozása, átmosása során felhasznált vegyi anyagokat már 2006 óta megsemmisítik – hangsúlyozta Călin Crişan, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Őrség igazgatója. Egy esetleges átszakadás következtében többek között a Zazar, Visó, Tisza és a Szamos folyók vize is károsodna, egyes településeken pedig akár 20–60 személyt is ki kellene telepíteni.

A bizottság pár pontban összefoglalta a legfőbb okokat, amik a zagytározók átszakadásához vezethetnek. Az egyik legfőbb ok maga az a tény, hogy a tározók nincsenek biztonságosan és szakszerűen lezárva. Továbbá a legtöbb tározónál nem figyelik a fizikai-kémiai paramétereket. A fakitermelések maradványai a zagytározók vízgyűjtő medencéiben eltömíthetik a lefolyóvezetékeket. A bizottság ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az esővizek gyűjtésére és elvezetésére szolgáló rendszer már elavult, ugyanakkor az is gondot jelent, hogy a tározók nincsenek állandó felügyelet alatt, nincsenek karbantartva. A legtöbb tározóhoz csupán időszakosan mennek ki ellenőrizni – nyilatkozták az illetékesek. Egy esetleges gátszakadást pontosan ezen hiányosságok rendbehozatala, a tározók szakszerű lezárása és ökologizálása előzhetné meg – összegzik a szakemberek.

A Környezetvédelmi Őrség vezetője elmondta, a tározókon végzett biztonsági munkálatok a terveknek megfelelően, jó ütemben haladnak. „2000. január 30-án nagyrészt az időjárás is hozzájárult az akkori ciánkatasztrófához. Akkor 12 óra alatt a hőmérséklet mínusz 13 fokról hirtelen plusz 3 fokra emelkedett. Emiatt elolvadt a 20 centiméteres jég, ráadásul 24 óra alatt négyzetméterenként 180 milliméter eső is esett. Az időjárási tényezők együttes hatása következtében történt a sajnálatos gátszakadás. Reméljük, hogy a természet kitart majd mellettünk mindaddig, amíg sikerül rendben lezárni minden zagytározót, hogy ehhez hasonló balesetek többé ne forduljanak elő” – jelentette ki az őrségigazgató. Böndi Gyöngyike, Máramaros megye alprefektusa felelősséggel bíró felügyelő személyek kinevezését javasolta, akiknek a munkája a zagytározók figyelése lesz. Nekik minden egyes rendellenesség esetén értesíteniük kell majd az illetéseket.