Nem akarja átvenni a nagykárolyi önkormányzat az eladósodott betegellátót

Az adósságok miatt elutasította a városi kórház átvételét a nagykárolyi tanács. Más megyei és helyi önkormányzatok sem kérnek az intézmények tartozásaiból.

Kovács Jenő polgármester a Krónikának elmondta, a város és a lakosság érdeke azt kívánja, hogy a helyi önkormányzat vegye át a kórházat. „Fontos, hogy a városvezetés nevezze ki a kórházigazgatót, mert itt helyben jobban átlátjuk az intézmény helyzetét. Végeredményben ez a decentralizációs politika lényege. Nem értem azokat, akik eddig az ügy mellé álltak, és amikor konkrét lépéseket kell tenni, ellenzik azt” – fogalmazott az elöljáró. Mint mondta, a béreket ezután is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CAS) állja, a városnak az épületet kell fenntartania. A tanácsosok egy része azonban úgy véli, semmi garancia nincs arra, hogy az egészségbiztosító kifizeti az intézmény adósságát, és beszerzi az újonnan felépített szárnyak felszerelését. Kovács szerint a kórháznak mintegy 350 ezer lejes adóssága van, amelyből az egészségbiztosító első körben 150 ezret törleszt. „A kórház nagyon jó állapotban van. Nemrég épült, és jól el van látva, így megfelelően ki tudja szolgálni a lakosok igényeit” – tette hozzá a polgármester, aki szerint a júliusi tanácsülésen újra napirenden szerepel majd a kórház ügye. „Ahhoz, hogy az intézmény a város fennhatósága alá kerüljön, a tanácsosok kétharmadának kell elfogadnia a tervezetet” – mondta az elöljáró. A legutóbbi ülésen a 19 önkormányzati képviselőből a szükséges 13 helyett csupán 11 szavazott a kórház átvétele mellett.

A kórház épülete és a telek, amelyen áll, a Szatmár Megyei Tanács tulajdonában van, így a minisztérium hétfőtől annak a hatáskörébe helyezi át azt. Csehi Árpád tanácselnök a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a megyei tanács a nagykárolyi önkormányzatra kívánja bízni a kórházat, hiszen minden érv emellett szól. „A nagykárolyi városatyák attól félnek, ha átveszik a kórházat, a polgármester rendet teremt az intézmény kusza ügyeiben” – véli Csehi, aki szerint a kórház pár héten belül átkerül a helyi önkormányzathoz. Constantin Goraş kórházigazgató lapunknak csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy nagyobb fejtörést okoz majd, ha a kórházat a város igazgatja. „Az intézménynek semmi előnye nem származik az átadásból, sőt bonyolódni fog a helyzet” – mondta. A 400 ágyas nagykárolyi kórház mintegy százezer környékbeli egészségügyi ellátását hivatott biztosítani.

Értetlenkedik a miniszter

Az egészségügyi minisztériumba még nem jutott el annak a híre, hogy a nagykárolyi önkormányzat visszautasítaná a kórház átvételét – tudatta lapunkkal Rácz Éva miniszteri tanácsos, egyben Szatmár megyei önkormányzati képviselő. Tudomása szerint a megye öt, decentralizálásra váró kórházából hármat adnak át a helyi önkormányzatoknak: a nagykárolyit, a tasnádit és az avastótfalusit. Ezek közül egyedül utóbbi jelezte: nem tart igényt az intézményre. Rácz Éva szerint a kórházak első körben azokhoz az önkormányzatokhoz kerülnek, amelyeknek a tulajdonában van az épület, és Szatmárban mindegyik a megyéé. Miután átvették ezeket, a megyei hatóságok megegyezhetnek a helyi önkormányzatokkal, hogy átadjanak egy-egy intézményt – hasonlóra készülnek Arad és Temes megyében is. Bár a Szatmár megyei kórházaknak is vannak adósságaik, a szaktárca ígérete szerint a március utolsó napjáig felhalmozódott hátralékokat hamarosan teljes egészében törlesztik.

„Érthetetlennek tartom a tanácsosok hozzáállását – nyilatkozta a Krónikának Cseke Attila egészségügyi miniszter (képünkön). – Állami költségvetésből Nagykárolyban teljesen új kórházat építettünk, ezt veheti át a tanács. Milyen önkormányzati képviselő az, aki az új épületet nem akarja átvenni? Ha a tanácsosok egy része így viselkedik, az azt jelenti, hogy az állam, a minisztérium hiába épített, hiába fektetett be.” A tárcavezető kifejtette: biztos benne, hogy a nagykárolyi önkormányzatnak végül sikerül átvenni a kórház irányítását, hisz ezt több ízben kérték. Cseke Attila hozzátette, eleve érthetetlen számára, mi lehet az oka annak, hogy valamely önkormányzat nem akarja átvenni a hozzá tartozó kórházakat, hisz karcsúsított struktúrát adnak át, a finanszírozásban pedig semmi nem változik: továbbra is a biztosítóval kötött szerződés alapján fogják fenntartani azokat.

Nem kérnek az adósságból

A nagykárolyi helyzet egyébként nem egyedi, más megyei, illetve helyi önkormányzatok is jelezték, csak a tartozások kifizetése után hajlandók átvenni a kórházakat. Mircea Moloţ Hunyad megyei tanácselnök például arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósságokat azoknak az intézményeknek kell törleszteniük, amelyek generálták őket. Mint mondta, az általa vezetett testület fennhatósága alá három kórház kerül, a dévai sürgősségi megyei kórházon kívül az algyógyi és a brádi tüdőszanatórium. „Mindhármat csak adósságok nélkül vesszük át” – szögezte le Mircea Moloţ, aki szerint a megyei tanács illetékes bizottsága már június 24-én kinevezi ezek élére az új menedzsereket. Mint mondta, a kórházak átvételekor nyilvánosságra hozza ezek tartozásait, amelyeket a szaktárcának kell kifizetnie. „Ha az ígéretek ellenére nem érkezik meg a pénz a minisztériumtól, a kórházak csődbe mennek” – vetítette elő a jövőt a tanácselnök, aki szerint az intézmények átvétele amúgy is nagy terhet ró az önkormányzatokra. Mircea Moloţ egyébként a polgármesterek figyelmét is felhívta arra, hogy ne vegyék át adósságokkal a kórházakat, ugyanis mint figyelmeztetett, előfordulhat, hogy nekik kell majd törleszteniük azt. A menedzserek kinevezése kapcsán elmondta: olyan személyeket keresnek, akik a kórházakat jövedelmező vállalkozássá képesek tenni. Nem akar olyanokat, akik korábban is betöltötték a tisztséget, és politikai pártok tagjait sem látná szívesen a vezetői székben, hangsúlyozta.

Gondot okoz a kórházak átvétele Beszterce-Naszód megyében is, az itteni önkormányzatok is elsősorban az adósságok, illetve a fenntartási költségek miatt aggódnak – derült ki a Cristian Florian prefektus által tegnapra összehívott megbeszélésen, amelyen az önkormányzatok és kórházak képviselői mellett a megyei egészségügyi igazgatóság, illetve az egészségbiztosító pénztár illetékesei is részt vettek. A kórházadósságok problémájára Dumitru Mureşan naszódi elöljáró hívta fel a figyelmet, mint mondta, az itteni városi kórház 300 ezer lej tartozást halmozott fel. „Ha ez június 30-áig nem nullázódik, nem vállalhatjuk a kórház átvételének felelősségét” – jelentette ki. Bajban van a felőri önkormányzat is, melynek az alsóilosvai gyerek-tüdőszanatóriumot kellene átvennie, de a költségvetéséből nem tudja fedezni annak fenntartási költségeit. Petru Şerban polgármester memorandumban kérte a megyei tanácsot és a minisztériumot, hogy a regionális érdekeltségű intézmény ilyen besorolást is kapjon, de egyik hatóságtól sem érkezett válasz. Tekében az okoz gondot, hogy az ágyak és az alkalmazottak számának csökkentésével a személyzethiánnyal küzdő kórházat „önfelszámolásra” ítélik.

A Beszterce-Naszód megyei kórházak március 31-éig összesen 1,53 millió lej adósságot halmoztak fel. A besztercei sürgősségi megyei kórház 1,42 milliós, a naszódi városi kórház 82 ezres, míg az alsóilosvai szanatórium 23 ezres tartozást mondhat magáénak.