Hirdetés

Nem szokták meg a szülők az iskolai fegyelmet, sokat hiányoznak az előkészítősök

Meglepően magas a hiányzások száma az ősszel elindított előkészítő osztályokban. A szakemberek abban egyetértenek, hogy a hatévesek nem iskolakerülők, a magyarázatok szerint a szülők nem viszik rendszeresen iskolába a legkisebbeket, vagy nem figyelnek oda, hogy igazolják a hiányzásaikat.

Bíró Blanka

2012. december 04., 07:432012. december 04., 07:43

 A jelenségre Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő hívta fel a figyelmet, szerinte sok szülő csak azért íratta be iskolába a hatéves gyerekét, mert kötelező volt, viszont nem járatja, mert nem ért egyet az ettől a tanévtől bevezetett előkészítő osztállyal.

Kovászna megyében általában aggasztóan sok a hiányzás, októberben több mint 150 ezer tanórán nem vettek részt a diákok, minden tanulóra átlag 5,2 óra hiányzás  jutott. Keresztély Irma szerint nagy felelősség hárul a tanítókra, az osztályfőnökökre, akiknek már reggel fel kellene hívniuk telefonon a hiányzó gyerekek szüleit, és kideríteniük a távolmaradás okát, másrészt a szülőknek is jobban kellene figyelniük, hogy gyerekeik részt vegyenek a kötelező oktatásban.

Hargita megyében is felfigyeltek arra, hogy a legkisebbek körében sok az igazolatlan hiányzás. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta, napokra felbontva is elkészítették a statisztikát, és kiderült: pénteken hiányoznak a legtöbben. „Úgy vélem, az előkészítős kisdiákok szülei még nem szokták meg, hogy az óvodával ellentétben az iskola kötelező, ezért valamivel lazábban kezelik a hiányzásokat. Ha hétvégén elutaznak, pénteken már nem viszik iskolába a gyereket, ha egy kicsit lázas, otthon tartják, hogy ne fertőzze meg az osztálytársait, de a könnyebb lefolyású betegséggel nem viszik orvoshoz, és nem is kérnek igazolást” – magyarázta a főtanfelügyelő.

Bartolf Hedvig abban bízik, hogy a második félévtől javul a helyzet, a legkisebb diákok szülei is hozzászoknak az iskolai fegyelemhez. Hargita megyében ettől a tanévtől az óvodákban, napközi otthonokban is bevezették, hogy a szülőknek minden alkalommal jelenteniük kell a hiányzást, vagyis igazolniuk kell azt. A főtanfelügyelő szerint, ha már az óvodában megszokják ezt, a gyermekeknek az iskolai fegyelemhez is könnyebb lesz alkalmazkodniuk.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
2026. október 08., csütörtök

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei

Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei
2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
Hirdetés