2012. december 04., 07:432012. december 04., 07:43
A jelenségre Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő hívta fel a figyelmet, szerinte sok szülő csak azért íratta be iskolába a hatéves gyerekét, mert kötelező volt, viszont nem járatja, mert nem ért egyet az ettől a tanévtől bevezetett előkészítő osztállyal.
Kovászna megyében általában aggasztóan sok a hiányzás, októberben több mint 150 ezer tanórán nem vettek részt a diákok, minden tanulóra átlag 5,2 óra hiányzás jutott. Keresztély Irma szerint nagy felelősség hárul a tanítókra, az osztályfőnökökre, akiknek már reggel fel kellene hívniuk telefonon a hiányzó gyerekek szüleit, és kideríteniük a távolmaradás okát, másrészt a szülőknek is jobban kellene figyelniük, hogy gyerekeik részt vegyenek a kötelező oktatásban.
Hargita megyében is felfigyeltek arra, hogy a legkisebbek körében sok az igazolatlan hiányzás. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta, napokra felbontva is elkészítették a statisztikát, és kiderült: pénteken hiányoznak a legtöbben. „Úgy vélem, az előkészítős kisdiákok szülei még nem szokták meg, hogy az óvodával ellentétben az iskola kötelező, ezért valamivel lazábban kezelik a hiányzásokat. Ha hétvégén elutaznak, pénteken már nem viszik iskolába a gyereket, ha egy kicsit lázas, otthon tartják, hogy ne fertőzze meg az osztálytársait, de a könnyebb lefolyású betegséggel nem viszik orvoshoz, és nem is kérnek igazolást” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Bartolf Hedvig abban bízik, hogy a második félévtől javul a helyzet, a legkisebb diákok szülei is hozzászoknak az iskolai fegyelemhez. Hargita megyében ettől a tanévtől az óvodákban, napközi otthonokban is bevezették, hogy a szülőknek minden alkalommal jelenteniük kell a hiányzást, vagyis igazolniuk kell azt. A főtanfelügyelő szerint, ha már az óvodában megszokják ezt, a gyermekeknek az iskolai fegyelemhez is könnyebb lesz alkalmazkodniuk.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.