
Kereskényi Gábor polgármester (trikolór-szalaggal) szerint a magyar áldozatok is megérdemeltek volna egy Miatyánkot az anyanyelvükön
Fotó: Kereskényi Gábor/Facebook
Megtagadták a szervezők Szatmárnémetiben, hogy magyarul is imádkozzanak az 1989-es forradalom hőseiért a rendszerváltó események 34. évfordulóján; a polgármester és a megyei tanácselnök szót emelt az eljárás ellen.
2023. december 23., 12:502023. december 23., 12:50
2023. december 23., 14:522023. december 23., 14:52
A szatmári megyeszékhelyen pénteken emlékeztek a forradalomra, a véres események áldozataira a város központjában 2019-ben felavatott Antikommunista Ellenállás Emlékművénél. Az eseményen részt vett Radu Roca prefektus, Kereskényi Gábor polgármester és Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke is. Kereskényi később közösségi oldalán kifogásolta, hogy az 1989-es forradalomra emlékező esemény szervezői
Az RMDSZ-es polgármester hozzátette: Ioan Marinel Ciul, Grigore Zimbru és Raluca Sălăjan mellett a rendszerváltás magyar nemzetiségű szatmári mártírjai, Király Mihály, Sófalvi György, Szabó Antal és Gergely Csaba is „megérdemel egy Miatyánkot az anyanyelvén”. (Egyébként mind a négy magyar áldozat kötelező sorkatonai szolgálatát töltötte a rendszerváltás idején).
Bírálta a gesztust Pataki Csaba tanácselnök is, emlékeztetve, hogy 1989 decemberében Temesváron egy református lelkész volt az, aki hangosan kiállt a kommunista diktatúra elnyomásaival szemben. „Hangja az egész országhoz elért és elhozta a változást. Ma Szatmárnémetiben közösségünk lelkészei nem kaphatnak szót, nem szólhatnak anyanyelvükön a szabadságért életüket adó forradalmárokról a nekik szentelt megemlékezésen. Ilyenkor azt érezzük, hogy hősi haláluk hiábavaló volt, és a 89 előtti eszmék még ma is felütik fejüket” – írta ugyancsak közösségi oldalán a Szatmár megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke.
A Szatmár.ro portál szerint a forradalmi megemlékezést a Szatmár megyei prefektúra szervezte. Radu Roca prefektus különben betölti a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szatmárnémeti szervezetének elnöki tisztségét, és a kormánypárt őt indítja polgármesterjelöltként a 2024-es helyhatósági választáson a megyeszékhelyen.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
2 hozzászólás