Nem csereberélik a székely szabadság napját

Mint mondta, az előkészítések során több olyan javaslat is érkezett, hogy azt ne aznap, hanem korábban vagy később szervezzék meg. A javaslattevők között olyan is akadt, aki azt szerette volna elérni, hogy az egységes fellépés jegyében vonják össze március tizenötödikével. Mások egy nappal előbbre hozták volna, mert vasárnap várhatóan nagyobb lenne a részvétel.

„Minden javaslattal szemben, amelyek jó szándékát nem vonjuk kétségbe, le kell szögeznünk: a székely szabadság napja egy nép múltjához kötődik, amelynek minden tagjától elvárható, hogy ünnepeit azzal a méltósággal becsülje, mint a saját államaikban élő szerencsésebb népek az állami ünnepeket. Nem fogja soha elköltöztetni Franciaország július tizennegyedikét, vagy az Amerikai Egyesült Államok július negyedikét, de egyetlen ország, egyetlen nép sem a nemzeti ünnepét. Mert ez az ünnep és az emlékezés méltóságával, a közösség méltóságával összeegyeztethetetlen. És mi – Zrínyivel szólva – egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!\" – áll abban a közleményben, melyet az ügy kapcsán hétfőn bocsátott ki az SZNT elnöke.

Szerinte az autonómia azzal kezdődik, hogy az érintett közösség tagjait nem az alkalmazkodás változékonysága, hanem a saját méltóságának tudata, annak szilárdsága és állandósága vezeti. A székely vértanúkat – Bágyi Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt – 160 évvel ezelőtt, pontosan 1854. március 10-én végezték ki a Postaréten. Annak dacára, hogy a város polgársága küldöttséget menesztett az akkori katonai parancsnokhoz, Nuppenau ezredeshez, hogy a kötél általi halált golyó általira változtassa, sem ő, sem pedig az akkori városbíró, Lázár János nem egyezett bele.

Mint megtudtuk, az idei megemlékezéssel kapcsolatosan egyéb gondok is felmerültek. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség ügyvezető igazgatója egy január 8-án keltezett levélben arról tájékoztatta Izsák Balázst, hogy csak a későbbiekben döntenek a rendezvény engedélyeztetéséről vagy annak betiltásáról. Kérdésünkre, hogy a székely jelképek ellen már korábban harcot indító rendőrfőnök álláspontja hátráltatja-e a szervezőket, Izsák nemmel válaszolt.

„Sokan kérdezik: megszereztük az engedélyt? Nem. Ezt a szót el kell felejteni. A gyülekezési jog nem jóváhagyáshoz kötött. A törvény szerint még az előzetes bejelentés sem kötelező. Csúszunk vissza a diktatúrához, amikor a hatóságok önkényesen értelmezték a törvényeket. Az önkormányzat keretén belül működő bizottság kimondottan csak technikai dolgokba szólhat bele\" – szögezte le a Krónikának Izsák Balázs.

Szerinte azért is meglepő Bretfelean álláspontja, mert a tavalyi, első alkalommal szervezett március 10-ei megemlékezésen – amelyen mintegy 30 ezer magyar gyűlt össze a régi szerpentin aljában – korrekt módon sikerült együttműködni a hatóságokkal.

Amint arról beszámoltunk, a Székely Nemzeti Tanács azt szeretné, ha a székely szabadság napjává nyilvánított március 10-én idén legalább százezren gyűlnének össze a vesztőhelyen és környékén.

Az SZNT támogatja a pereskedést az ortodoxoknak odaajándékozott kovásznai szálloda ügyében
Arra bíztatja a történelmi magyar egyházakat az SZNT, hogy mielőbb pereljék be a kormányt, amiért az ortodoxoknak ajándékozta a kovásznai Fenyő (Bradul) Szállodát. Izsák Balázs elmondta: a felekezeti törvény világosan fogalmaz: Romániában nem léteznek kiváltságos egyházak, így a görögkeletieknek felajánlott adomány egyrészt törvénytelen, másrészt diszkriminatív a többi egyházzal szemben. „Várom, hogy a román állam a magyar egyházakat is lepje meg hasonló ajándékokkal\" – jegyezte meg az SZNT vezetője. Izsák hozzátette: ha a történelmi egyházak úgy döntenek, hogy perbe szállnak a Ponta-kabinettel, az általa vezetett testület ügyvédekkel segítené őket. Mint ismeretes, a szociál-liberális hatalom karácsonyra sürgősségi kormányrendelettel Hargita és Kovászna megye ortodox püspökségének ajándékozta a Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő Szállodát.