
Figyelmeztetés. A közigazgatási átszervezés a falvak kulturális identitásának elvesztését is eredményezheti
Fotó: Veres Nándor
Nem közigazgatási átszervezésre van szükségünk, hanem a finanszírozási rendszer reformjára, az állam csúcsvezetésébe felkapaszkodók hülyeségeket beszélnek – jelentette ki a Romániai Községek Szövetségének elnöke. Aki nem magyar, ráadásul nem is erdélyi: Emil Drăghici Dâmbovița megyei polgármesterként ítélte el az erdélyi magyarság számára is rendkívül előnytelen közigazgatási átszervezés fel-felmerülő ötleteit. Amelyek ellen kiáltványban is tiltakozik a szervezet.
2025. február 14., 19:532025. február 14., 19:53
A települések fő problémája nem az önkormányzatok nagy száma, amelyet a közigazgatási átszervezés sürgetői hangoztatnak, hanem az államháztartási reform hiánya – hangzott el a Romániai Községek Szövetsége (ACoR), illetve a Stabilitás, Harmónia, Hagyományok Szövetségének (SAT) csütörtöki nagyszebeni rendezvényén. A szervezők egy kiáltványt is bemutattak, amelyet elküldtek az ország vezetésének. Ebben hangsúlyozzák: Románia legtöbb közigazgatási egysége – legyen szó községekről, városokról vagy municípiumokról – képtelen saját bevételeiből fedezni működési költségeit, de ez nem érv a megszüntetésük mellett.
A megbeszélések fő témája a közigazgatási-területi átszervezés volt, amely nem hivatalos dokumentumon, hanem a sajtóban az utóbbi időben megjelent ötleteken alapul – számolt be a Turnulsfatului.ro portál. A reformterveket keményen bírálta Emil Drăghici ACoR-elnök.
„A mi álláspontunk nagyon világos, a valóságon alapul. Amikor közigazgatási-területi átszervezésről beszélünk, akkor jogi rendelkezésekről kell beszélnünk: a helyi önkormányzatok európai chartájáról és a népszavazási törvényről.
– szögezte le a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere. Drăghici szerint az eddig nyilvánosságra hozott reformvariánsok „igazi marhaságok”. Úgy véli, hiába vágják a polgármesterek fejéhez, hogy nem képesek saját zsebből fedezni költségeiket: erre szinte senki, magasabb rangú közigazgatási egységek sem képesek, mégpedig nem önhibájukból, hanem a finanszírozási rendszer miatt.
„Nem a közigazgatási-területi átszervezés a kulcs, hanem a finanszírozási rendszer újragondolása, amelynek tiszteletben kell tartania a helyi önkormányzatok európai chartáját. Ez kiegyenlítési eljárásokat jelent, abban az értelemben, hogy pénzügyi forrásokat kell biztosítanunk Románia területének egységes fejlesztéséhez” – tette hozzá az ACoR elnöke.
A szervezet kiáltványa azt a „vádat” is cáfolja, hogy a helyi közigazgatás túlméretezett lenne a falvak szintjén. A bemutatott adatok szerint a községek az összes helyi közigazgatási álláshelynek csupán 26,7%-át adják, miközben az ország lakosságának 47%-a vidéken él. Ugyanakkor a községek működési kiadásai a GDP mindössze 1,2%-át teszik ki, ami majdnem háromszor kevesebb, mint a városok és municípiumok működési kiadásai – olvasható a Turnulsfatului.ro cikkében.
A dokumentum aláírói a falvak kulturális identitása elvesztésének veszélyére is figyelmeztetnek. A Romániai Községek Szövetsége ugyanakkor bizonyos karcsúsításokba belemenne:
Mint ismeretes, évek óta vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés Romániában, azonban a politikum soha nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Kivételt képez az USR törvénytervezete, amit az ellenzéki párt végül visszavont. Újabban a kormányzó PSD próbálkozott a területi-közigazgatási átszervezés kényes kérdésével, de egyelőre csak munkacsoport létrehozására futotta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, a szövetség számára elfogadhatatlan a megyék és a községek összevonása, a helyi közigazgatás radikális átszervezése, ami eleve alkotmánymódosítást feltételez. A székelyföldi politikus erre a folyamatra nem lát esélyt a következő években.
.jpg)
Ismét vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés, azonban a román politikum nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék összevonása.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!