Erdély-szerte gondot okoz a mentőorvosok hiánya, s mint kiderült, több megyében nem működik az egészségügyi minisztérium által két éve bevezetett otthoni sürgősségi betegellátás. Szakember hiányában kihasználatlanul állnak az erre a célra szánt mentőautók. A szolgáltatás a háziorvosok bevonásával lenne működtethető, de ezek nem vállalják ezt a munkát.
A rendszernek úgy kellene működnie, hogy a riasztás alapján az orvos eldönti, a beteget kórházba kell szállítani, vagy panasza otthon is orvosolható. Utóbbi esetben kimegy a beteg lakására, és a helyszínen dönti el, kell-e betegszállítót hívni. A szolgáltatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, a munkát a mentőállomásnak és az egészségügyi igazgatóságnak kellene megszerveznie. A rendszer azonban nem működik, mivel nincs elegendő szakorvos, aki a munkát elvégezné.
Két éve állnak kihasználatlanul a Szatmár megyei mentőszolgálat otthoni beteggondozó-részlegén azok a mentőautók, amelyekhez a kormányprogram keretében jutott az intézet. Az intézmény vezetői szerint akut emberhiánnyal küzdenek, így nincsen szakszemélyzetük, aki a hiánytalanul felszerelt járműveket használhatná. Mihaela Pop, a mentőszolgálat vezetője szerint a négy, Fiat Punto márkájú járművet két évvel ezelőtt kapták Bukarestből anélkül, hogy az egészségügyi tárca előzetesen konzultált volna a Szatmár megyei hatóságokkal.
| A mentőorvosok hiányának a közalkalmazotti munkahelyek számának zárolása az oka – véli dr. Hadrian Borcea, a Nagyváradi Sürgősségi Kórház és a SMURD mentőszolgálat főorvosa. „Mostanáig a váradi kórház sürgősségi részlege ugródeszkaként szolgált az orvosoknak, mentősöknek és asszisztenseknek, hogy később külföldön vállaljanak munkát. Most inkább egyenesen külföldre mennek” – magyarázta. A szakemberhiány ellenére azonban mindent megtesznek, hogy olajozottan működjék a mentés, bár emiatt sokszor a kevésbé súlyosnak ítélt betegeknek várniuk kell, amíg megjön a mentő. A sürgősségnek és a SMURD-nak összesen 13 mentőautója van, a mentőszolgálat még nagyjából hetvennel rendelkezik a megyében – mondta el Borcea doktor. Szerinte egyébként ahhoz, hogy a városi mentés is jól működjék, 29 fős személyzetre lenne szükség, ám jelenleg mindössze tizenketten vannak, s március óta nem is vehetnek fel orvosokat, mentősöket vagy aszszisztenseket. Nagy Orsolya |
„A gépkocsikat sohasem használta senki, és mi nem kértük ezeket a minisztériumtól. Feltehetően valakinek jól jött akkoriban ez a közbeszerzési eljárás” – fogalmazott a mentőszolgálat vezetője. Mint mondta, Szatmár megye területén csupán nyolc olyan megfelelő képesítéssel rendelkező mentőorvos praktizál, aki használhatná a járműveket.
Ezek az egészségügyi dolgozók négy váltásban látják el a szükséges feladatokat. Pop elmondta: a túlórák miatt kötelezően kiutalandó szabadnapok miatt egyetlen orvos dolgozhat váltásonként. Ez meglehetően kevés, hiszen ennek az egyetlen, szolgálatban lévő orvosnak kell ellátnia a sürgősségi eseteket, így semmi ideje sem marad az otthoni beteggondozásra.
Kovászna megyében sem működik a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye két évvel ezelőtt négy Fiat mentőautót kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. A GPS-szel, rádióval és mobiltelefonnal is felszerelt járműveket azonban egyszer sem használták.
Dr. Tiberiu Poştoacă , a Kovászna megyei mentőállomás igazgatója a Krónikának elmondta, mivel a rendszert nem sikerült megszervezni a négy jármű továbbra is a garázsban áll, viszont a járulékos költségeket, a biztosítást, a kötelező műszaki ellenőrzést kénytelenek ezek után is kifizetni. A szakember szerint a program kudarcba fulladt, mert beindításakor nem vették figyelembe a körülményeket.
„A családorvosok túl kényelmesek, és anyagilag sem motiváltak, hogy éjszakai ügyeletet vállaljanak. A mentőorvosok azért nem tudják vállalni az effajta szolgálatot, mert évek óta szakemberhiánnyal küzdünk” – magyarázta az igazgató. A mentőállomáson a normák szerint 23 orvosnak kellene dolgoznia, jelenleg alig négyen vannak.
„A korábban szervezett versenyvizsgákra is nagyon kevesen jelentkeztek, mert a szakma nem túl népszerű, nagy a közvetlen felelősség és kevés a fizetés” – tette hozzá az igazgató. Tiberiu Poştoacă nemrég az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával, Raed Arafattal is tárgyalt a kihasználatlan autókról, de még nem találtak életképes megoldást.
A ló megkerülte a szekeret – összegezte véleményét a témával kapcsolatban dr. Ambrus József, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója. Elmondta: Hargita megye is kapott négy új járművet, melyek közül három Csíkszeredában, egy pedig Székelyudvarhelyen áll kihasználatlanul. Az autóvásárlást Ambrus elhamarkodottnak ítéli, hiszen mint mondja, a négy Fiat helyett lehetett volna venni két mentőautót, melyeket sokkal jobban ki lehetett volna használni.
Az elképzelést amúgy a szakember nem tartja rossznak, hiszen egy vesegörcsös vagy derékfájásos esethez, egy lázas gyerekhez bőven elég lenne, ha egy ilyen autóval kimenne a családorvos, s a rohamkocsikat pedig csak a kritikus helyzetekben használnák. „Valóban szükség lenne ilyen típusú ügyeletre, szakemberek, megfelelő törvények hiányában azonban egyelőre kivitelezhetetlen” – fogalmazott dr. Ambrus József.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.