Nagyot gondolnak

Alapszabályilag mondták ki, hogy ki számít ifjúsági szervezetnek, ki az, aki ehhez jogosítványokat kap. Amikor aztán a Magyar Ifjúsági Tanács kivonult az RMDSZ-ből, azt láttuk, sok településen a fiatalok továbbra is az RMDSZ-ben akarnak dolgozni, a szövetséggel akarnak együttműködni. Rájöttünk viszont arra, hogy nem jó beépítkezni egy struktúrába, sokkal jobb együttműködési megállapodásban rögzíteni a jogokat és kötelezettségeket. Ilyen kontextusban született a meghatározás, és a mai napig is jónak tűnik, hogy külön van RMDSZ, külön van ifjúsági szervezet, és nincs alárendeltségi viszony. Mindkettő éli a maga életét, de megkeressük azokat a pontokat, ahol együtt tudunk működni. Így nem fordulhat elő, amit más pártoknál látunk: az államelnök lánya legyen az ifjúsági szervezet vezetője.

Akadnak olyan kérdések, amelyekben nem értenek egyet az RMDSZ-szel?

  Sok olyan ügy volt, amelyben az elején nem volt egyetértés köztünk, végül azonban az élet minket igazolt. Mondok egy példát: 2004-ben a két elnökválasztási forduló között összegyűltünk Marosvásárhelyen, és összeállítottunk egy dossziét azoknak a fiataloknak a nevével, szakmai életrajzával, akiket szerettünk volna a központi közigazgatásban, a megyei közigazgatásban tisztségekbe juttatni. Az RMDSZ-ben nagyon sokan megmosolyogták a másfél centis vastagságú irattartónkat. Azt mondták, túl ambiciózusak vagyunk, túl sokat akarunk. Az élet azonban minket igazolt. Valamennyi kolléga, akinek az adatai abban az irattartóban szerepeltek, ma fontos tisztséget tölt be. Jó, ha merünk nagyot gondolni, mert az élet eddig ezt a hozzáállást igazolta.

Nem érzik problémásnak, hogy a Miért fiatal politikusai azáltal válnak ismertté, hogy az RMDSZ vezetője rájuk mutat, és tisztségbe juttatja őket? Önt leszámítva nem is tudok olyan miértesről, aki fokozatosan, lépésről lépésre haladva nőtt volna fel egy-egy tisztséghez.

  Én a fokozatos építkezés híve vagyok, és azt mondom, inkább ne töltsünk be egy tisztséget olyan fiatallal, aki nincs eléggé felkészülve. Magyarországi tanulmányaim során azt láttam, amikor valaki tisztségbe kerül, nagy lexikális tudással, alapos tapasztalattal rendelkezik. Mi is igyekszünk úgy befolyásolni a fiatalokat, hogy ne a tisztség által legyenek valakikké. Aki közéleti pályára szeretne kerülni, az már középiskolás korától próbálja ki magát, az ifjúsági mozgalomban szembesüljön képessége korlátaival, próbálja pótolni a hiányosságokat. Így elkerülhető, hogy akkor bukjunk, amikor egy-egy kolléga magas tisztségbe kerül. Egyébként mindenhol szembesülnek ezzel a problémával, de azt is elmondhatom: talán a mi rendszereinkben tudjuk ezt a legjobban kezelni. A sorainkból tényleg értékes emberek kerülnek ki. Ezért is fontos, hogy a helyhatósági választásokon sok fiatal jusson tisztségbe, ismerje meg a helyi politikát, és ilyen tapasztalatok birtokában néhány év múlva már továbbléphet.