Nagyenyedet ünnepelték a budapesti Országházban

A rendezvényen Kövér László házelnök leszögezte: nincs és nem lehet sikeres Európa szilárd európai azonosságtudat nélkül, európai azonosságtudat pedig nincs és nem lehet az európai nemzetek azonosságtudata és önismerete nélkül.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: közösségi önismeret csak jó iskolák által lehetséges, ezért lehet biztos iránytű a nagyenyedi kollégium a 21. században is.

Rámutatott: a magyar kultúra számára a nagyenyedi kollégium jelkép, az örök újrakezdés erdélyi jelképe. Kövér László szerint akkor alakult a nagyenyedi kollégium, amikor Európában nem a nacionalizmus, hanem a racionalizmus vezérelte a politikai erőket, és Bethlen Gábor, valamint Apafi Mihály egyaránt uralkodásuk egyik legfontosabb feladatának tekintették az iskolák és tudományos intézmények létrehozását, fejlesztését. Kitért arra is, hogy a történelem forgatagában török, tatár, labanc vagy éppen kommunista rombolás után a nagyenyedi kollégium mindig talpra állt. Fennállása alatt a kollégium becslések szerint csaknem negyvenezer hallgatót fogadott falai közé – jelezte. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a sokszínű Erdélyben a kollégium a román–magyar együttélés tükre is: volt idő, amikor az együttélés rombolást, sebeket okozott a kollégiumnak, és „van idő, mint napjainkban is, amikor a románok és magyarok együttműködése épülést és fejlődést eredményezett a nagyenyedi kollégium életében”. A házelnök ezért külön köszönetet mondott a helyi polgármesternek, a nagyenyedi városvezetésnek, Szőcs Ildikó igazgatónak és a kollégium irányítóinak, akik – mint hangsúlyozta – példás együttműködésükkel bizonyítják: a ráció és a racionalizmus, illetve a románok és magyarok közötti kölcsönös tisztelet ma is otthon van Enyeden. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a kormány elmúlt hároméves tevékenysége nyomán gyökeres fordulat következett be a magyar nemzetpolitikában. Gyökeres fordulat, amelynek eredményeképpen írott törvényekkel erősítették meg a nemzeti összetartozás kötelékeit. Azokat a kötelékeket, amelyek súlyos sérüléseket szenvedtek az elmúlt évszázad háborúi során, később a kommunista terror, majd „az utólag álságosan puhának minősített, de valójában cinikusan kegyetlen, sorsok tízezreit megkeserítő és a nemzet egészét béklyóba kötő diktatúra idején” – fejtette ki. Úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta eltelt évtizedek mutatják, hogy a vajúdás hosszú, a szülés pedig nehéz volt, de az eredmény több mint biztató, és nincs ok kételkedni abban, hogy a nemzetpolitikai célok többé nem rendelődhetnek alá semmilyen más érdek, így a külpolitikai érdek alá sem. Kiemelte: az oktatás és a művelődés csak anyanyelven nyújthatja a legtöbbet, és csak akkor, ha az a lehető legszélesebb körből merít. Tudjuk és hisszük, hogy aki iskolát épít és fenntart, az a jövőt építi – mondta köszöntőjében a helyettes államtitkár, aki kitért arra is: hogy két évvel ezelőtt hozzájárultak az étkezde rehabilitációjához, idén pedig jelentős összeggel segítik az épületkomplexum teljes megújulását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy Bethlen Gábor reálpolitikus volt, és mindvégig megmaradt annak. Fejedelemsége idején a Tündérkertben virágzás indult minden téren, és nem véletlenszerűen alapított iskolát, hanem uralkodása szerves részévé tette. Kiemelte: az erdélyi református oktatás története sikertörténet. Vigyázzunk erre a sikerre – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az erdélyi magyarság jövője művelődési és tudásszintjének emelésén áll vagy bukik. Az ünnepségen résztvevőket köszöntötte Mihai Horaţiu Josan, Nagyenyed polgármestere is. A rendezvényen elhangzott, hogy a kollégium az erdélyi oktatás és művelődés szellemi fellegvára, falai közül a tudomány, a művelődés, a művészetek jeles képviselői kerültek ki, vonzás- és hatásköre kiterjedt Erdély mellett a Partiumra és a Felvidékre is.