Archív felvétel
Fotó: Erdély Bálint Előd
A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti „szent háromnap”, az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.
2021. április 01., 13:462021. április 01., 13:46
2021. április 01., 13:502021. április 01., 13:50
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nagycsütörtökön délelőtt a katolikus egyház székesegyházaiban az úgynevezett krizmaszentelési misén a püspökök megszentelik az olajat, amelyet kereszteléskor, bérmáláskor, pap-, illetve templomszenteléskor és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.
A püspök hagyományosan együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Idén több székesegyházban zárt körű a krizmaszentelési mise, a papság pedig közvetítésen keresztül vesz részt a szertartáson.
A szertartás része a lábmosás, ezzel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán „a legalantasabb munkát vállalva”, megmosta a tanítványok lábát. „Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni” – írták, hozzátéve, hogy idén a lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad.
Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér, a pap fehér miseruhát visel, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A Glória bevezető sorai után a templomok csengői és harangjai elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”.
Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi. „A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat” – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!