Nagybánya: szociális lakásokba költöztetnék a romákat, az érintettek ellenzik a tervet

Nem akarnak a számukra tervezett új lakónegyedbe költözni a Nagybánya Craica elnevezésű városrészén élő romák. Az önkormányzat azért döntött úgy, hogy szociális lakásokba, tömbházakba költözteti a romákat, mert a cigánynegyed környékén élők elviselhetetlen szagokra, zajra és szemétre kezdtek panaszkodni a városházán.

A mintegy 800 főt számláló roma közösség jelenleg vályogtéglából és kartonpapírból készült bódékban él a város szélén, embertelen körülmények között. Mircea Dolha alpolgármester szerint a városvezetés a romák ellenkezése ellenére a lehető legrövidebb időn belül ledózeroltatja telephelyüket, és civilizált körülmények között biztosít lakást számukra. Az önkormányzat egyébként négy évvel ezelőtt is tervezte, hogy lakónegyedet épít a romáknak, azonban a 12 millió eurós költségek miatt végül lemondott erről. A roma közösség elköltöztetését azonban nemcsak ennek tagjai ellenzik, hanem leendő szomszédaik, a szociális lakásokban lakó nagybányaiak is.

Vida Noémi helyi tanácsos a Krónikának elmondta, a romák költöztetése távlati terv, két-három évig is eltarthat, és rengeteg pénzbe kerül. „Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány készült el, és a leendő telket jelölte ki az önkormányzat” – nyilatkozta lapunknak Vida Noémi. A tervek szerint több mint 300 szociális lakás építenének, köztük negyven négyzetméteres lakrészeket a fiatalok számára. A beruházás előzetes becslések szerint 4–7 millió euróba kerülhet. Az összeget a nagybányai önkormányzat uniós forrásokból szerezné meg.

A lovaikat is vinnék

Kérdésünkre, hogy Nagyvárad és Csíkszereda példáján okulva nem tartanak-e szegregációs vádaktól, Vida Noémi elmondta, elképzelhető, hogy lesznek ilyenek, de a romák jelenleg embertelen körülmények közt élnek, ami elfogadhatatlan. Mint mondta, a cigányok közül azok tiltakoznak a költöztetés ellen, akik lovaikat is vinni szeretnék új otthonukba, de értelemszerűen ez nem kivitelezhető.

A 40 négyzetméteres lakásokat leginkább annak a 70 fiatal családnak szánják, amelyek tagjai dolgoznak és igyekeznek beilleszkedni a helyi közösségbe. Az önkormányzati képviselő elmondta, a romák beilleszkedését könnyítő számos intézkedést hoztak, több vállalattal működnek együtt, akik munkát adnak a szakképzetlen cigányoknak, az egyik szemétbegyűjtő cégnél például havi 1200 lejt is megkeresnek, amiből már tisztességesen meg tudnak élni.

Vida Noémi szerint az önkormányzat sokat költ szociális segélyekre. Az olyan roma családokat, ahol a férfi (mert általában ő dolgozik a családban) már a tizedik újszülött után van gyermeknevelési szabadságon, nehéz integrálni a társadalomba. „Azzal kellene kezdeni, hogy iskolába járjanak, tanuljanak meg civilizáltan élni” – mutatott rá a civilizációs problémákra a tanácsos. Az önkormányzatnak az is gondot okoz, hogy sok betelepült roma nem rendelkezik nagybányai személyazonossági igazolvánnyal, sem tartózkodási engedéllyel, így őket igyekeznek visszaküldeni eredeti lakhelyükre.

„Túl nagylelkű az önkormányzat”

Böndi Gyöngyike, Máramaros megye alprefektusa ellenben úgy véli, túl nagylelkű a nagybányai önkormányzat. „Pozitív diszkriminációról van szó. Ilyen szintre nem lehet vinni a cigányság megsegítését. Így nem lehet, nem szabad társadalmat építeni, hogy azokat a fiatalok, akik dolgoznak, nem segítjük, míg azoknak, kik nem dolgoznak, ingyen lakást biztosítunk” – nyilatkozta a Krónikának az alprefektus.

Hozzátette, a nagybányai romákat meg kell különböztetni a Maros megyei romáktól, hisz azok dolgos emberek, míg a nagybányaiak nem járnak iskolába, nem dolgoznak. „Valahogy rá kell őket venni, hogy ne az legyen a fő megélhetési forrásuk, hogy gyerekeket vállalnak. Eszük van, tanuljanak!” – summázta álláspontját az elöljáró. Azonban hozzátette, ennek ellenére a prefektúra nem fogja megtámadni az erre vonatkozó tanácsi határozatot, elfogadja az önkormányzat döntését.

A nagybányai kezdeményezéshez hasonló tervei vannak a kolozsvári önkormányzatnak is. Mint arról beszámoltunk, a Patarétre költöztetnék azt a körülbelül 250 roma családból álló kolóniát, amelynek tagjai az elmúlt években Szamosfalva utcáin és a Mărăşti negyed szélén vertek tanyát. Mintegy öt éve, a nagyváradi önkormányzat szintén próbálkozott azzal, hogy kilakoltassa a romákat a belvárosi épületekből, végül azonban a sajtóban megjelent heves bírálatok miatt elvetették a kezdeményezést. 
Mint ismeretes, a romák költöztetése miatt korábban több erdélyi önkormányzatnak is meggyűlt a baja az emberjogi szervezetekkel.

Négy évvel ezelőtt a Pro Európa Liga a csíkszeredai önkormányzatot panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért egy omlásveszélyes zsögödfürdői ingatlan mintegy 70, roma nemzetiségű lakóját a városi derítőállomás közelébe költöztette. Idén januárban az Amnesty International vette célkeresztbe a Hargita megyei város önkormányzatát. A nemzetközi emberjogi szervezet 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentést tett közzé, amelyben roma családok kilakoltatásáról ír, akiket a dokumentum szerint úgy tettek utcára, hogy nem kínáltak fel más, megfelelő lakást számukra.