Műszaki tanulmányok versenye a Sapientián

„Míg más években inkább a humán szakok hallgatói voltak vállalkozóbb szelleműek, idén a műszakisok voltak szorgalmasabbak” – közölte a Krónikával Séra Beátrix főszervező. Terjedelem szempontjából nem volt korlátozás, legtöbb 25 oldalas tanulmányok születtek. A prezentációk tízpercesek voltak, esetenként gyakorlati bemutató egészítette ki az előadást. Minden szekcióban háromtagú zsűri bírálta el a dolgozatokat, a legtöbb zsűritag „sapientiás” tanár volt, de kívülről is érkeztek munkatársak.

A Tudományos Diákköri Konferencián részt vett előadók között szerepelt a 72 éves dr. Anisits Ferenc Ausztriában élő nyugdíjas mérnök, aki sokáig a BMW dízelfejlesztési központját vezette. Nevéhez számtalan innováció köthető. „Olyasmiről tartottam előadást, amit az egyetemen nem tanítanak, de az életben nagyon fontos, éspedig arról, hogy mi a mai mérnök foglalkozásképe, elhivatottsága, melyek a mérnöki munka sikerfaktorai, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy ember jó mérnök legyen” – mondta lapunknak az előadó. Anisits Ferenc szerint napjainkban nem divatos szakma a mérnöki, „pedig ez az egyik legfontosabb foglalkozás”. „Most egy nyugtalan nyugdíjas vagyok, már kifutó modell, ezért is nagyon megtisztelt ez a meghívás” – jegyezte meg lapunknak Anisits Ferenc.

„A történelmet az ifjak körében terjeszteni igen nemes feladat. A székelyek történelméről mindig, bárkinek szívesen tartok előadást. Ebből a hatalmas témakörből persze csak néhány problémát emeltem ki, például azt, hogy miként sikerült a székelységnek megtartania az ősi szállásterületet” – foglalta össze előadása lényegét lapunknak a másik fő meghívott, Egyed Ákos. A történészprofesszor úgy tapasztalja, mostanában a fiatalokat igenis érdekli a történelem.

A harmadik díszvendég, dr. Fekete Albert egyetemi docens a Corvinus Egyetemről, a Tájépítészeti Karról érkezett, és Az ember kertje címmel tartott előadást. Ő egyébként erdélyi származású, Kolozsváron szerzett kertészmérnöki diplomát.