Közmunkára fogta a gyergyóújfalvi önkormányzat azokat a romákat, akik nem tudják törleszteni adóhátralékukat és a különböző kihágásokért kiszabott pénzbírságokat.
2014. május 15., 19:492014. május 15., 19:49
Egyed József polgármester elmondta, hosszú távon a zöldövezetek karbantartásába és az erdőtakarításba is bevonná a község roma lakosságát. Az elöljárótól megtudtuk, a pénzbehajtás lehetetlennek bizonyult, ezért az önkormányzat a bíróságon keresett megoldást a problémára. A döntés értelmében az adósok közmunkát kellett vállaljanak, s a községháza úgy döntött, az érintettekre rábízta a tűzifa előkészítését és az árkok takarítását.
„Egy személynek 20 óra alatt 8-10 méter kivágott bükkfát kell összehasogatnia, elraknia. Már nagyon sokan kivették részüket a munkából, eddig százötven méter fa van elraktározva – számolt be Egyed József. – Érdekesen kell ezt a helyzetet kezelni. Nem lehet a hét minden napján munkát adni a romákat. Meg kell értsük őket. Általában nagycsaládosak, és időt kell hagynunk nekik a megélhetés megszerzésére. Műanyagot, fémet gyűjtenek, kupeckednek. Így a hét első két napján dolgoznak a községnek, a többi napokon máshol.”
Az „akció” nevelő hatása máris érződik a polgármester szerint, aki hozzátette, amióta a romák belekóstoltak a munkába, félnek a büntetésektől. Egyed József elmondta továbbá, sokat segítene a cigányprobléma megoldásán, ha megvalósulna az a terv, amit a Norvég Alap keretében meghirdetett pályázat révén kíván megvalósítani a település önkormányzata.
A projekt lehetővé tenné, hogy egy nagyobb területet vásároljon vagy béreljen az önkormányzat. Ezt felosztanák kisebb részekre, és mindegyiken krumplit és veteményt termesztenének. A kertek gondozását a romákra bíznák.
„Minden segítséget megkapnának: vetőmagot, képzést. Az utóbbi nagyon fontos, mert azt látjuk, hogy a romákat meg kell tanítani dolgozni. Abban reménykedünk, hogy ha megtermelik a zöldségét, nem fogják más kertjét megdézsmálni” – vázolta a remélt pozitívumokat a polgármester.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!