Műjégpálya-építés tízéves csúszással – elhárulhatnak a marosvásárhelyi csarnok befejezését gátló akadályok

„A jövő héten egy újabb találkozónk lesz a sportminisztériumban a jelenlegi tulajdonos, azaz a szaktárca, a haszonélvező Maros Sportklub és az építkezést befejező CNI között. Ha minden jól megy, és megszületik a szerződés, három-négy, legfeljebb öt hónap alatt be lehet fejezni a műjégpályát” – adott hangot derűlátásának Cosmin Pop.

A minisztérium alárendeltségébe tartozó sportklub vezetője szerint az utolsó jogi akadályokat is sikerült elhárítani, és most már csak az országos beruházási társaságon múlik, mikor veszi át a félkész létesítményt, hogy aztán nekilásson a munkálatok befejezésének. Pop úgy tudja, a hatóságok befoglalták a marosvásárhelyi beruházást az idei költségvetési tervbe.

Tíz éve épül a sportközpont

A beruházás 2008-ban kezdődött el, és a gazdasági válság beállta előtt még úgy tűnt, hogy az építőnek sikerül egy-két év alatt átadni a sportlétesítményt. Mivel a központi forrásból csak apránként és késéssel érkezett pénz, a munkálatok elhúzódtak, ráadásul az infláció miatt az árak egyre kerekedtek. A jégcsarnok építése mellett lobbizó RMDSZ-politikusok az első kapavágás előtt mindössze másfél millió eurós beruházást emlegettek. Aztán kiderült, hogy a párthoz közel álló építkezési fővállalkozónak,

Az építkezéssel 2009 végén leálltak, addig – a 2008-ban még Borbély László által vezetett – a fejlesztési minisztérium 4 millió euróval, az ifjúsági és sporttárca egymillióval, a kormány – a saját tartalékalapjából – 2,5 millióval járult hozzá a költségvetéshez. Eközben Miskolcon 4 millió euróból „húzták fel” a vásárhelyinél korszerűbb arénát. A vásárhelyi építkezéssel hosszú ideje nem haladtak – néhány munkás ugyan még megjelent a 2012-es helyhatósági választási kampány alatt, de mihelyt Frunda György polgármesterjelölt és a sajtó befejezte a ligeti „munkalátogatását”, a lézengő szakik csomagoltak, és hazamentek.

Az RMDSZ politikusa akkor azt ígérte, hogy amint megnyeri a választásokat, átveszi és befejezi a csarnok építését. Hasonlóan nyilatkozott a választásokon diadalmaskodó Dorin Florea is, aki az önkormányzat nevében el is indította a folyamatot, de a bukaresti bürokráciában elakadt. Közben a városba látogató sportminiszterek kivétel nélkül arról beszéltek, hogy – a tervezettnél lényegesen magasabb költségek ellenére – be szeretnék fejezni az építkezést.

Jogi akadályok is megjelentek

Miután a tárcavezetők komolyabban beleásták magukat a vásárhelyi jégcsarnok ügyébe, kényelmesebbnek tartották, ha nem ártják bele magukat. Kiderült ugyanis, hogy egy sor jogi kérdés is tisztázatlan.

„Egy adott pillanatban arra ébredtünk, hogy a csarnok alatti terület tudtunk és beleegyezésünk nélkül átvándorolt a város tulajdonába – mutatott rá a furcsaságok egyikére Cosmin Pop. – Négy évbe tellett, amíg sikerült visszaszereznünk, és 2017-ben a Maros Sportklub nevére telekeltetnünk”. Ilyen körülmények közt a minisztérium még ha akarta volna, akkor sem tudta volna törvényes keretek közt folytatni az építkezést.

Egyre nagyobb az igény a jégpályára

Miközben a csarnok épületének állaga napról napra romlik,

Idővel a kis hokisok közül számos gyermek úgy hagyta félbe kedvenc sportágát, hogy életében nem léphetett pályára szülővárosában. Hasonló helyzetben vannak a Maros SK élsportolói is: külföldön futamokat, bajnokságokat nyernek, a válogatott színeiben versenyeznek, de Vásárhelyen még senki nem látta őket korcsolyázni.

Nemcsak az élsportolók miatt lenne fontos a jégcsarnok átadása: Marosvásárhelyen évszázados hagyománya van a korcsolyázásnak. Valamikor éppen a jelenlegi pálya közelében, az Erzsébet ligetben csúszkáltak a téli sportok kedvelői, de a Maros, illetve a víkendtelepi csónakázómedence jegére is kimerészkedtek. Az önkormányzat az év elején a második szabadtéri műjégpályáját is megnyitotta. A Ligetben lévő, igencsak nagy népszerűségnek örvendő jégfelület után a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban is felállított egy pályát. A Gyémánt parkba kimondottan a kisgyerekeket várják. A felső korhatárt 12 évre szabták meg, a másfél órás turnusok jegyárát pedig 8 lejben határozták meg. A városban nagy igény mutatkozik a csúszkálás iránt: egy hónap leforgása alatt a nagyobbik pályát több mint 12 ezren vették igénybe, közülük nyolcezren gyerekek. A csúcsot a január másodikai részvétel jelentette, amikor 1500-an látogattak ki a Ligetbe.