Megtörhet a jég. Legfeljebb öt hónap alatt be lehetne fejezni a marosvásárhelyi sportlétesítményt
Fotó: Haáz Vince
Minden esély adott a 2008-ban elkezdett és évek óta félkész állapotban lévő marosvásárhelyi jégcsarnok befejezésére – állítja Cosmin Pop, a Maros Sportklub igazgatója. Az építkezés utolsó szakaszát az Országos Beruházási Társaság vállalná át. Közben az önkormányzat a második szabadtéri műjégpályát szerelte fel a napokban.
2019. január 12., 15:522019. január 12., 15:52
Évekig tartó huzavona, több füstbe ment ötlet és számos be nem váltott ígéret után úgy tűnik, idén mégiscsak kimozdul a holtpontról a marosvásárhelyi jégcsarnok ügye. Központi szinten az a döntés született, hogy miután sikerül tisztázni a jogi kérdéseket,
„A jövő héten egy újabb találkozónk lesz a sportminisztériumban a jelenlegi tulajdonos, azaz a szaktárca, a haszonélvező Maros Sportklub és az építkezést befejező CNI között. Ha minden jól megy, és megszületik a szerződés, három-négy, legfeljebb öt hónap alatt be lehet fejezni a műjégpályát” – adott hangot derűlátásának Cosmin Pop.
A minisztérium alárendeltségébe tartozó sportklub vezetője szerint az utolsó jogi akadályokat is sikerült elhárítani, és most már csak az országos beruházási társaságon múlik, mikor veszi át a félkész létesítményt, hogy aztán nekilásson a munkálatok befejezésének. Pop úgy tudja, a hatóságok befoglalták a marosvásárhelyi beruházást az idei költségvetési tervbe.
A beruházás 2008-ban kezdődött el, és a gazdasági válság beállta előtt még úgy tűnt, hogy az építőnek sikerül egy-két év alatt átadni a sportlétesítményt. Mivel a központi forrásból csak apránként és késéssel érkezett pénz, a munkálatok elhúzódtak, ráadásul az infláció miatt az árak egyre kerekedtek. A jégcsarnok építése mellett lobbizó RMDSZ-politikusok az első kapavágás előtt mindössze másfél millió eurós beruházást emlegettek. Aztán kiderült, hogy a párthoz közel álló építkezési fővállalkozónak,
Az építkezéssel 2009 végén leálltak, addig – a 2008-ban még Borbély László által vezetett – a fejlesztési minisztérium 4 millió euróval, az ifjúsági és sporttárca egymillióval, a kormány – a saját tartalékalapjából – 2,5 millióval járult hozzá a költségvetéshez. Eközben Miskolcon 4 millió euróból „húzták fel” a vásárhelyinél korszerűbb arénát. A vásárhelyi építkezéssel hosszú ideje nem haladtak – néhány munkás ugyan még megjelent a 2012-es helyhatósági választási kampány alatt, de mihelyt Frunda György polgármesterjelölt és a sajtó befejezte a ligeti „munkalátogatását”, a lézengő szakik csomagoltak, és hazamentek.
Az RMDSZ politikusa akkor azt ígérte, hogy amint megnyeri a választásokat, átveszi és befejezi a csarnok építését. Hasonlóan nyilatkozott a választásokon diadalmaskodó Dorin Florea is, aki az önkormányzat nevében el is indította a folyamatot, de a bukaresti bürokráciában elakadt. Közben a városba látogató sportminiszterek kivétel nélkül arról beszéltek, hogy – a tervezettnél lényegesen magasabb költségek ellenére – be szeretnék fejezni az építkezést.
Miután a tárcavezetők komolyabban beleásták magukat a vásárhelyi jégcsarnok ügyébe, kényelmesebbnek tartották, ha nem ártják bele magukat. Kiderült ugyanis, hogy egy sor jogi kérdés is tisztázatlan.
„Egy adott pillanatban arra ébredtünk, hogy a csarnok alatti terület tudtunk és beleegyezésünk nélkül átvándorolt a város tulajdonába – mutatott rá a furcsaságok egyikére Cosmin Pop. – Négy évbe tellett, amíg sikerült visszaszereznünk, és 2017-ben a Maros Sportklub nevére telekeltetnünk”. Ilyen körülmények közt a minisztérium még ha akarta volna, akkor sem tudta volna törvényes keretek közt folytatni az építkezést.
Miközben a csarnok épületének állaga napról napra romlik,
Idővel a kis hokisok közül számos gyermek úgy hagyta félbe kedvenc sportágát, hogy életében nem léphetett pályára szülővárosában. Hasonló helyzetben vannak a Maros SK élsportolói is: külföldön futamokat, bajnokságokat nyernek, a válogatott színeiben versenyeznek, de Vásárhelyen még senki nem látta őket korcsolyázni.
Nemcsak az élsportolók miatt lenne fontos a jégcsarnok átadása: Marosvásárhelyen évszázados hagyománya van a korcsolyázásnak. Valamikor éppen a jelenlegi pálya közelében, az Erzsébet ligetben csúszkáltak a téli sportok kedvelői, de a Maros, illetve a víkendtelepi csónakázómedence jegére is kimerészkedtek. Az önkormányzat az év elején a második szabadtéri műjégpályáját is megnyitotta. A Ligetben lévő, igencsak nagy népszerűségnek örvendő jégfelület után a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban is felállított egy pályát. A Gyémánt parkba kimondottan a kisgyerekeket várják. A felső korhatárt 12 évre szabták meg, a másfél órás turnusok jegyárát pedig 8 lejben határozták meg. A városban nagy igény mutatkozik a csúszkálás iránt: egy hónap leforgása alatt a nagyobbik pályát több mint 12 ezren vették igénybe, közülük nyolcezren gyerekek. A csúcsot a január másodikai részvétel jelentette, amikor 1500-an látogattak ki a Ligetbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!