MOGYE-ügy – A magyar tagozatvezető nem tartja jónak a megegyezést

A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a péntek esti tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.

A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.

A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.

Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen - mint mondta - korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.

A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.

Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.

Az RMDSZ szerint sikerült kimozdulni a holtpontról

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke - aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában - úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” - fogalmazott.

Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” - ecsetelte Borbély.

Kiemelte: megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert - mint említette - „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.

Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” - vélekedett az RMDSZ alelnöke.

Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.

A RMOGYKE csapdát lát

A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Ádám Valérián szerint a jóhiszemű magyar oktatók ismét csapdába sétáltak. „Ezúttal nemcsak a MOGYE román vezetői, hanem az RMDSZ politikusai is csapdába vitték az oktatóinkat. Nem mondom, hogy az egyezség nem számít lényeges előrelépésnek, csakhogy arról nem beszél senki, hogy a miniszter asszony és a rektor ugyan aláírta a dokumentumot, de a román többségű szenátusnak is meg kell szavaznia. Mint ahogy azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy a magyar félnek tett, úgynevezett engedmények valamikor decembertől lépnek érvénybe, azaz az őszi parlamenti választások és kormányalakítás után. Nagyon könnyen megeshet, hogy a mostani ígéretekből nem lesz semmi, mert a választások után mindenki kitalál mindent, csakhogy ne léptesse életbe az egyezséget” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ádám Valérián.