2009. augusztus 27., 09:232009. augusztus 27., 09:23
A MAKOSZ fontosnak tartotta a javaslatok között megemlíteni és kérvényezni a diáktanácsok konzultatív szervként való működését az oktatási minisztériummal és ugyanakkor teljes jogú tagként való elfogadását a vezető testületben, véleménye kikérését – intézményen belüli fegyelmi döntésekben, a kötelező tanterven/tananyagon/oktatási időszakon túli oktatási és szabadidős tevékenységekről való határozatokban, a diákok jutalmazásában – hiszen – mint hangsúlyozzák – a diákokat érintő kérdésekben a diáktanács képviselheti a legmegfelelőbben a diákok érdekeit.
„A miniszterasszony által nyilvános vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat 50. cikkelyének (25), (26), (27) alpontja magában foglalja az iskolai, megyei és országos diák-egyeztetőtanácsának létjogosultságát, viszont ezen cikkely nem tesz említést azokról az intézményekről, amelyekben a tanítás több nyelven folyik. Ebből a törvénycikkelyből hiányzik a kisebbségi diákokat képviselő érdekvédelmi és érdekérvényesítési szervek megfogalmazása mind iskolai és megyei, mind országos szinten” – fogalmaznak a MAKOSZ képviselői lapunkhoz eljuttatott közleményükben.
Hozzáteszik: a MAKOSZ ezekre a törvénycikkelyekre hívja fel a figyelmet, hiszen – hangsúlyozzák – fontos figyelembe venni a kisebbségi diáktanácsokat, amelyek már Romániában közel 20 éves múltra tekintenek vissza. „A kisebbségi középiskolás szervezetek létjogosultsága indokolt, hiszen a diáktanácsoknak egyik feladata az iskolai élet megszervezése, amelyet a legmegfelelőbben az ugyanabból a kulturális közegből származó diákképviselő tud megszervezni” – hangoztatják közleményükben. A MAKOSZ javaslatait elküldte valamennyi parlamenti képviselőnek, oktatási szervezetnek, szakszervezeteknek, az oktatáspolitikai változtatások ugyanis szerintük „ befolyásolhatják az iskolai éveket és a diákszervezetek jövőjét”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok