2013. március 04., 20:552013. március 04., 20:55
Bár a menhely vezetősége többször kijelentette, hogy egészséges állatokat indokolatlanul nem altatnak, az állatvédők nem bíztak benne, hogy az önkormányzathoz tartozó létesítményben valóban nem lesz példa visszaélésre.
Florin Alexandru, a menhelyet kezelő közterület-fenntartó vállalat szóvivője tegnap a Krónika kérdésére elmondta: egyelőre nem kaptak indoklást a bírósági döntésről, még pontosan azt sem tudják, mely pontok miatt bizonyult törvénytelennek a szabályzat. Alexandru szerint a dokumentumot a hatályos törvények figyelembevételével készítették el, ezért egyelőre nem tudja, hogyan néz majd ki az újonnan megfogalmazott működési szabályzat. Feltételezhető azonban, hogy az állatok altatására vonatkozó passzusokat kell majd kiiktatniuk, legalábbis azokat, amelyek nem gyógyíthatatlan beteg kutyák esetében hagyják meg ennek az eljárásnak a lehetőségét. Az új szabályzat elfogadásáig a menhely a 2011/155-ös törvény alapján működik – amely egyébként a felfüggesztett szabályzat alapjául is szolgált. A szabályzat felfüggesztésével nemcsak az altatásra vonatkozó pontok vesztették hatályukat, hanem az az újszerű ötlet is, amely az állatvédők egy részének tetszését is elnyerte.
Az elképzelés szerint azoknak a kutyabarátoknak, akik szívesen segítettek volna a menhelyi állatokon, ám bármilyen okból nem tudtak otthonra kutyát vállalni, lehetőségük lett volna egyfajta táv-örökbefogadási rendszerben ellátni az általuk választott kutyát, miközben az a menhelyen marad. Ugyanakkor hagyományos örökbefogadásra a továbbiakban is lesz lehetőség: a közterület-fenntartó szerint csütörtökönként 10 és 14 óra között várják a leendő gazdik jelentkezését a menhelyen. Lehetőség nyílik arra is, hogy amenynyiben valaki legalább két kutyát szeretne hazavinni, a szükséges papírmunka elvégzése után a menhely elszállítja az állatokat új otthonukba Várad 60 kilométeres körzetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok