Fotó: Facebook/RMDSZ
A fríz regionális parlament bizalmatlansági indítvánnyal „büntette” az Európai Bizottságot, amiért az elutasította a kisebbségi jogok uniós szintű védelmét előirányzó Minority SafePacket.
2021. január 21., 14:012021. január 21., 14:01
2021. január 21., 15:132021. január 21., 15:13
Bizalmatlansági indítványt fogadott el szerdán a frízföldi regionális parlament az Európai Bizottsággal (EB) szemben az őshonos kisebbségek jogainak uniós rendezését, illetve a jogvédő intézkedések elmulasztásának számonkérését kérő Minority SafePack nevű polgári kezdeményezés elutasítása miatt. A Hollandia északi részén élő őshonos fríz közösség regionális törvényhozása egyhangúlag fogadta el az indítványt.
Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság, számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. Eszerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását.
Az erről szóló közlemény emlékeztet:
Ugyanígy az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel szólította fel az EB-t, hogy fogadja el a kezdeményezésben javasoltakat. A brüsszeli testület ugyanakkor úgy gondolja: már eleget tett, ezért nem szükséges új jogszabályt alkotni a témában.
Sijbe Knol, a Fríz Nemzeti Párt (FNP) frakcióvezetője bizarrnak nevezte, hogy az EB „egyszerűen kidobta a polgári kezdeményezést”. Emlékeztetett: Hollandiában a fríz regionális törvényhozás mellett a képviselőház is kiállt a projekt mellett, csakúgy, mint a német parlament alsóháza, a Bundestag és négy tartomány.
– szögezte le a frakcióvezető.
A fríz regionális parlament az első törvényhozás, amely állást foglalt a polgári kezdeményezés visszautasítása kapcsán. Leszögezik: mindenkinek tudnia kell Európában, hogy a frízek nem fogadják el szó nélkül az EB döntését. A bizalmatlansági indítvány szövegét megküldik a regionális és az országos hatóságoknak is.
Sijbe Kjol kijelentette: egész Európában terjeszteni fogják üzenetüket.
– szögezte le a fríz politikus.
Az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a hagyományos nemzeti kisebbségeket, felháborító, hogy a testület nem hajlandó semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt alkotni annak ellenére, hogy a Minority Safepack európai kezdeményezést közel másfél millió polgár támogatta.
Mint arról beszámoltunk, az EB pénteken közölte, nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához .
A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
„Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket” – nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban. A kezdeményezést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) terjesztette elő.
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Őshonos közösség Hollandiában
A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken élt germán nép, amely a németalföldi és a nyugati német területeket elfoglalva kiszorította onnan a keltákat. Jelenleg a frízek többsége a holland Friesland és Groningen tartományokban lakik, illetve Németországban Nordfriesland területén (Schleswig-Holstein tartományban) él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!