
Úgy tűnik, még menthető a helyzet. A Brassó megyei Négyfaluban több magyar osztály is veszélybe került
Fotó: Zajzoni Rab István Középiskola
Legfelsőbb szintű, miniszteri beavatkozásra vár az RMDSZ a Brassó megyei magyar osztályösszevonások ügyében. Egyelőre nem körvonalazódik a megoldás.
2018. június 21., 13:562018. június 21., 13:56
Politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy meg tudják menteni az összevonásra ítélt Brassó megyei magyar osztályokat – jelentette ki a Krónikának Ambrus Izabella, az RMDSZ parlamenti képviselője. A Brassó megyei politikus lapunknak elmondta, hogy minisztériumi szinten, Valentin Popa oktatási tárcavezetővel és Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkárral is több ízben tárgyalt a Brassó megyei magyar oktatás áldatlan helyzetéről, azonban még nem körvonalazódik megoldás az ügyben.
– mondta a képviselő. Kifejtette, az illetékesek arra hivatkoznak, hogy nincsen elég pénz a pedagógusi bérekre, és a nehéz anyagi helyzetet nem tudják másként orvosolni, mint a kis létszámú osztályok összevonásával. Ráadásul a Brassó megyei tanfelügyelőség által előirányzott eljárás vidéken román osztályokat is érintene, hangzik a szaktárca érvelése.
Ambrus Izabella elmondta, több alkalommal is jártak a minisztériumban az ügyben, de Kelemen Hunor szövetségi elnök is jelezte a helyzetet Valentin Popa oktatási miniszternek a pár hete tartott marosvásárhelyi találkozójukon. „Mindenképp még dolgozunk a probléma megoldásán, de hogy mi lesz a megoldás, nem tudom. Ez a helyzet nekünk nem jó, mert ha egyszer elveszítjük az osztályokat, azokat visszacsinálni már nem lehet” – mutatott rá a képviselő, aki szerint
Kifejtette, bár más szórványmegyék nem jeleztek hasonló helyzetet, az alacsony gyereklétszámra való tekintettel a létszám alatti osztályok összevonása előbb-utóbb másokat is érinthet.
Ambrus Izabella szerint a napokban újra megpróbálnak tárgyalni a helyzetről a szaktárca képviselőivel. Az eddigi beszélgetésekről elmondta, megoldásként az is felmerült, hogy néhány magyar osztályt megszüntetnek, a többit pedig megmentik, de ez esetben jogos a kérdés, hogy milyen kritériumok alapján választjuk ki a megmentésre, illetve bezárásra ítélt osztályokat.
tette hozzá. Kifejtette, hosszú távú megoldást az jelentene, ha a normatívákon változtatnának, és a vidéki, illetve kisebbségi oktatás esetében növelnék az egy gyerekre jutó fejkvótát. „Mert esetükben mások a lehetőségek, sokkal nehezebb iskolába járni, ezért kellene ezt a megoldást választani” – magyarázta Ambrus Izabella, elismerve azonban, hogy az ilyen jellegű döntések nem egyik napról a másikra születnek.
Amint arról beszámoltunk, Brassó megyében bukaresti segítséget kértek a létszám alatti magyar osztályok megtartásához. Szabó Mária Magdolna magyar szakos tanfelügyelő a Krónikának korábban úgy nyilatkozott, hogy a tanfelügyelőség több iskola esetében kezdeményezte azon magyar osztályok összevonását, ahol az oktatási törvény által előírt 12-nél kevesebb gyermek tanul.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt magyar tannyelvű osztályokat, sőt egész tagozatokat kénytelenek megszüntetni az illetékesek. Ez fokozottan jellemző a szórványban, de a tendencia a tömbmagyar vidékeken is megfigyelhető.
A probléma a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban, a megyeszékhely 15-ös számú általános iskolájában is fennáll pár osztály esetében, míg Négyfaluban líceumi osztályok kerültek veszélybe. Krizbán óvodai csoportokat, Homoróddarócon elemi osztályokat olvasztanának be, Kacán az 5–8-as évfolyamokon kellene összevonni osztályokat. Emellett ősztől a nagymohai, az olthévízi és a kőhalmi elemi iskolában is megszűnhet egy-egy tanítói állás.
– mondta Szabó Mária Magdolna. A Brassó megyei magyar oktatás gondjaira múlt héten Ambrus Izabella képviselő az oktatási miniszternek címzett politikai nyilatkozatában is felhívta a figyelmet, kifejtve: elfogadhatatlannak tartja, hogy pénzhiányra hivatkozva arra kényszerítsék az iskolákat, hogy akár öt osztályt is összevonjanak és ezáltal sérüljön a magyar gyerekek anyanyelvi oktatáshoz való joga, amelyet egyébként az oktatási törvény is szavatol.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!