
Fotó: A szerző felvétele
2012. december 10., 07:292012. december 10., 07:29
A kutató, egyetemi tanár Mindszenty József egykori római katolikus hercegprímás születésének 120. évfordulójára érkezett a váradolaszi református templomba, hogy ott a hívekkel együtt emlékezzen meg az elnyomó hatalommal szembeszálló egyházi vezetőről.
A vasárnap délelőtti istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke hirdette az igét. Tőkés azt a két igét választotta erre az alkalomra, amelyet Ravasz László egykori dunamelléki református püspök tervezett kihirdetni a Kálvin téri református templomban 1856. november negyedikén – ám aznap hajnalban a szovjet csapatok megtámadták Budapestet, elkezdődött a szabadságharc véres megtorlása, így az istentiszteletre már nem kerülhetett sor.
Tőkés szintén Ravasz László megírt, ám el nem hangzott prédikációját idézve emlékeztette a gyülekezetet: 1956-ot „a magyar csodaként” aposztrofálta a külföldi sajtó, és bár a szabadságharcot vérbe fojtották, mindmáig az elnyomásnak való ellenállás szimbóluma maradt. Schmidt Mária előadásának elején leszögezte: nem véletlen, hogy a diktatúrákat mindig hangsúlyozott vallásellenesség jellemezte. Szolzsenyicin megállapításával egyetértve kijelentette: ennek az az oka, hogy a diktatúra maga is egyfajta vallás, amely saját vezérét, a diktátort emeli mintegy isteni pozícióba, s amely doktrínáiban, ideológiájában nem tűr semmiféle ellentmondást. Magyarországon éppúgy, mint Romániában, az egyházak vezetőit a kommunizmus idején reakciósokként tüntették fel, az elnyomás elleni fellépésüket politikai bűnként kezelték – pontosan azért, mert a diktatúra az egyházak fokozatos elsorvasztására és a vallás teljes felszámolására törekedett.
Magyarországon még az úgynevezett „puha diktatúra” idején, a 60-as és 70-es években is börtönöztek be szerzeteseket és apácákat, azelőtt pedig, az ötvenes években rendszeresen ítéltek kegyetlen börtönbüntetésekre vagy halálra egyházi embereket, segédlelkésztől a püspökig.
Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása azok között volt, akik mindkét huszadik századi elnyomó hatalommal, a fasizmussal és a kommunizmussal szemben is felemelte szavát, más társaihoz hasonlóan mintegy Magyarország lelkiismeretévé válva – mondta Schmidt Mária. Koncepciós perét maga Rákosi Mátyás irányította, életfogytiglanra ítélték, majd az Egyesült Államok nagykövetségén talált menedéket. „Büszkék lehetünk keresztény egyházunk legkiválóbb lelkészeire” – összegzett Schmidt Mária.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.