A tordai ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak
Fotó: Tordai Történelmi Múzeum
Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a 14. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben.
2024. március 26., 16:362024. március 26., 16:36
2024. március 26., 16:372024. március 26., 16:37
Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója az MTI-nek a páratlan értékű lelet jelentőségéről beszélt. A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak.
A kincs jelentőségét értéke mellett az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn
Fotó: Tordai Történelmi Múzeum
Az ezüstérmék a 14. századból származnak, ezeket a Magyar Királyság idején adták ki. Az érmék zömét Károly Róbert, valamint I. Lajos király és Buda városa verette, de ugyanabból a történelmi korból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Paul Chiorean régész.
Mint közölte, a kincs jelentőségét értéke mellett az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn, és régészeti feltárás során került elő, amire korábban nem volt példa az egyébként római és középkori leletekben egyaránt gazdag térségben.
A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat az ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon
Fotó: Tordai Történelmi Múzeum
A szakember szerint a kincs értékét megtalálásának helye is emeli. A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat a térség egyik legjelentősebb műemlékének számító ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon. „Ez az egyik legrégebbi épület Tordán, a kincs pedig a legelső járószint alatt volt elásva. Ez azt bizonyítja, hogy a 14. század közepén a templom már fel volt építve” – mutatott rá a régész. Emlékeztetett: a templom karzatát a 18. században bontották le, az érmék innen kerültek elő.
Az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják a helyi történeti múzeumban
Fotó: Tordai Történelmi Múzeum
„Azt mondhatom, hogy ez a felfedezés egy igazi csoda volt, mivel a templomon az idők folyamán több módosítás is történt. A kincset két, utólag a 15-16. században épített kripta között találtuk meg, a közöttük lévő 50 centiméteres érintetlen területen” – magyarázta Paul Chiorean.
Hozzátette, az ásatások során két temetkezőhelyet is találtak, egyiket a 14. századból, és feltehetően Ágoston-rendi szerzetesek maradványai lehetnek, mivel övcsatokat, -gyűrűket is találtak mellettük. Az újabb sírok a reformáció utáni időkből, a 17. századból valók, és nem volt a közelükben egyéb tárgyi lelet.
A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek
Fotó: Tordai Történelmi Múzeum
A régész szerint az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják a helyi történeti múzeumban, a tárlat a tervek szerint a közelmúltban a környéken talált római kori leleteket is bemutat. A régészek által a templomban és annak tornyában tett építészettörténeti felfedezéseket restaurálási projekt keretében értékesítik.
Megnyílt a Maros Megyei Múzeumban a Gepidae. A Maros völgye a kora népvándorláskorban című kiállítás – közölte Facebook-oldalán az intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!