Milliomos gazdák

Az egykor államosított terület visszaszolgáltatása másfél évtizedes – sokszor extrém tiltakozási formáktól sem mentes – jogkövetelés végére tehet pontot, és megnyitja a város keleti irányba történõ terjeszkedésének lehetõségét. Ezt korábban a területen mûködõ mezõgazdasági kísérleti állomás tette lehetetlenné.

Bertalan Miklós, a Hóstáti Gazdakör alelnöke máris jelezte, tudomása szerint többen pályáznak a földjeik megvásárlására, mivel – fogalmazása szerint – a Palocsay-kertbe akár egy kertvárost is ki lehet építeni. Becslések szerint a visszaigényelt földterületek négyzetméterenkénti ára 150–200 euró körül mozog, egyes helyeken pedig eléri a 400 eurót is. Boros János alpolgármester szerint a visszaszolgáltatandó terület rendeltetését minden bizonnyal az szabja majd meg, hogy a várost keletrõl megkerülõ terelõút szomszédságában fekszik. Így valószínûbbnek látszik, hogy olyan cégek próbálnak itt telket vásárolni, amelyek telephely létesítésében érdekeltek. Az alpolgármester a Krónika kérdésére hozzátette, a területet zöldövezetként vették nyilvántartásba a 2000-ben elkészített általános fejlesztési tervben, és a hatályos törvények szerint nem lehet megváltoztatni a rendeltetését. „Kolozsvár így is rosszul áll az egy fõre esõ zöldterületekkel – tette hozzá az alpolgármester. – 2000-ben ugyan levegõhöz jutottunk azzal, hogy a bükki erdõt beltelekké nyilvánítottuk. Az ilyen lépések azonban csak a statisztikát javítják, a valós helyzeten nem változtatnak.\" Hozzátette viszont, hogy elkezdõdött az általános fejlesztési terv felülvizsgálata, így hát változhat a besorolás.

Boros János közölte: számításaik szerint a kommunizmus idején államosított területekbõl márciusban várhatóan tizenkét parcellát adnak viszsza, melyek összterülete 4,42 hektárt tesz ki. Napi tíz-tizenöt területrész kimérésével pedig õszig a földek további részei is visszakerülnek az egykori tulajdonoshoz vagy örököseihez. Az intézkedés során az erdõfeleki gazdák 200, a hóstátiak pedig 88 hektár földterületet kapnak vissza. Utóbbiak öszszesen 166 hektárnyi terület visszajuttatására lennének jogosultak, esetükben viszont az okoz gondot, hogy a területbõl a Palocsay-kertként ismert kertészeti kísérleti állomás is részt kér, ugyanakkor az érintett területen halad majd át az a terelõút, amelyen a Torda felõl érkezõ autók Kolozsvár elkerülésével haladhatnak tovább Dés felé. Az épülõ terelõút, mintegy 19 hektárt foglal el a visszakövetelt területekbõl. Boros közlése szerint a hóstátiaknak ilyen körülmények között 88 hektárnyi területet mérhetnek vissza, a kertészeti állomásnak pedig 59 hektár marad, kevesebb, mint az a 60 hektár, amely a kutatóállomás további mûködésének az engedélyezéséhez szükséges.

A pénteki bejelentés több mint másfél évtizedes vitának vethet véget. Az erdõfeleki és hóstáti gazdák ugyanis tizenhét éve kérik vissza Kolozsvár Békás nevû határrész hegyoldalában a kommunista államosítás során elkobzott földjeiket. A területet az 1900-ban született, 2000-ben elhunyt Palocsay Rudolfról nevezték el. Az egykori kolozsvári tûzoltó és kertész az 1920–30-as években vásárolt másfél hektáros földterületén kezdett gyümölcsfa-, virág-, zöldség- és szõlõnemesítésbe. Ennek a mintagazdaságnak a területét növelte meg 1952-ben a kommunista állam a környezõ telkek kisajátításával. Az így létrehozott kísérleti állomás a pártállami idõkben is Palocsay irányítása alatt maradt és vált messze földön híressé.

A mostani visszaszolgáltatás azonban úgy tûnik, csak csillapítja, de nem szünteti meg a feszültségeket. Bertalan Miklós, a Hóstáti Gazdakör alelnöke lapunknak elmondta, továbbra is a teljes visszaigényelt területhez ragaszkodnak. Az alelnök kifogásolta, hogy a földekbõl értékes területeket vesznek el a terelõút megépítésére, ugyanakkor azt is elpanaszolta, hogy sokuknak kevésbé értékes területen mérik ki a földeket. Bertalan nem bizakodó a követeléseik megoldása kapcsán. „Az elmúlt évek során már sokszor és sokat ígért a városháza, azonban máig nem lett semmi belõle\" – jegyezte meg. Az alelnök egyébként a sajtóból értesült a városházi bejelentésrõl, mint elmondta, õt senki nem kereste meg e hírrel.

A gazdák szerint az elmúlt években már négyszer is kimérték a szóban forgó földeket, ám a hivatalok mindig újabb és újabb dokumentumokat kértek, amelyek beszerzése idõbe telt, és sok pénzbe került. A hóstátiak azt is felróják, hogy a kísérleti állomás nem tudományos munkára használja a területet, hanem nagy részét bérbe adja, a gyümölcsösben pedig néhány helyen már hétvégi házak is épültek.

A visszaszolgáltatás elhúzódása miatt a gazdák több ízben tüntetésekkel fenyegetõztek. Cãlin Platon prefektus büntetéssel fenyegette meg Boros János alpolgármestert a visszaszolgáltatás elhúzódása miatt. A feleki gazdák egyszer Torda és Kolozsvár közötti országút elzárásával is tiltakoztak az egykor elkobzott birtokaik visszaszolgáltatásának késése miatt.