
2012. november 21., 08:012012. november 21., 08:01
Hiszen számos romániai nagyváros, például Marosvásárhely és Nagyvárad környékén is létesült metropolisövezet, melynek következtében többféle európai uniós, főleg infrastruktúra-fejlesztést támogató program vált elérhetővé a társult települések számára.
Amint a szatmárnémeti polgármesteri hivatalban megtudtuk, az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség javaslata nyomán kezdtek el szervezkedni, mivel a pályáztató hatóság szerint a küszöbönálló négyéves EU-s költségvetési ciklusban jelentős öszszegek állnak majd rendelkezésre metropolisövezetek fejlesztésére.
Hivatalos megállapodást még nem kötöttek a felek, mint megtudtuk, jövő hét elején újabb találkozót szerveznek, ahol az elöljárók részletesebben megismerhetik a csatlakozás feltételeit, annak előnyeit és hátrányait, azt követően dönthetnek majd arról, hogy képviselő-testületük elé kívánják-e vinni a helyi kezdeményezést, mivel a csatlakozáshoz tanácsi jóváhagyás szükséges.
„Örülök a kezdeményezésnek, jó lenne, ha a metropolisövezet részeként további forrásokhoz jutnánk – nyilatkozta Szabó Elek, Egri község polgármestere. – Ha lehetőség nyílik rá, leginkább a gáz bevezetését szeretném megoldani, valamint útépítéseket, útjavításokat finanszíroznánk.” Bizakodással tekint a kezdeményezés elé Dobos István mikolai polgármester is, aki kollégájához hasonlóan szintén útjavításra költene. „Jó lenne végre rendbe tenni a Szatmárnémetiből Mikolába vezető utat, és kialakítani egy biciklisávot is a turisták számára, ami elvezetne a környékbeli halastavakhoz” – fejtette ki.
Găman Mihály, Pusztadaróc elöljárója is úgy véli, a csatlakozás előnyös lehet községe számára, bár állítása szerint lehetnek hátrányai is a társulásnak. „Érdeklődtem a nagyváradi metropolisövezetben szereplő községek polgármestereinél, akiktől megtudtam, hogy eléggé nagy kiadást jelent számukra a minden résztvevő által befizetendő, tagdíjszerű járulék előteremtése, illetve az, hogy a kistelepüléseknek nem minden esetben sikerül érvényre juttatniuk akaratukat például a városokkal szemben – magyarázta. – Az övezethez való csatlakozás nem jelenti a községek autonómiájának megszűnését.”
A Szatmár megyei elöljárók számára a hasonló településközi fejlesztési társulások nem idegenek, az elmúlt években legtöbbjük részvényesként beszállt egy regionális vízszolgáltatóba, az Apaserv Rt.-be, és mivel a cég komoly fejlesztésekbe tudott kezdeni egy elnyert, több mint 100 millió euró értékű projektnek köszönhetően, a polgármesterek hasonló sikerekben bíznak a metropolisövezet tekintetében is. Mint megtudtuk, a társulásban a tervek szerint nemcsak Szatmárnémeti és az első egyeztetésre meghívott 10 község (Lázári, Pusztadaróc, Mikola, Egri, Kolcs, Szatmárpálfalva, Szamosdob, Szatmárudvari, Szatmárhegy és Vetés) szerepelne, hanem tervezik az övezet kiterjesztését Nagykárolyra és Erdődre is.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.