Így hová jutunk? A romániai közoktatásban a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A romániai közoktatás a méltánytalanságok rendszere, ez pedig mindenfajta különbözőség felzárkóztatása terén kimutatható, többek között a többség-kisebbség viszonyában is – jelentette ki a Krónikának Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke megerősítette egy újabb kutatás következtetéseit, miszerint nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára.
2020. június 25., 14:502020. június 25., 14:50
Nem kapnak esélyt a felzárkózásra a hátrányos helyzetből induló gyerekek a romániai közoktatási rendszerben – állapítják meg a Társadalmi Szolidaritásért Intézet jelentésében. A diákok kompetenciáját mérő nemzetközi PISA-teszt 2018-as eredményeit vizsgálva a nonprofit romániai szervezet munkatársai arra jutottak, hogy nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára, ez pedig a vidéken élőket érinti leginkább. Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke a Krónikának kifejtette,
Bár Romániában kidolgoztak programokat a felzárkóztatásra, a közoktatási rendszer még mindig túl kevés esélyt biztosít a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt leginkább a városi és a vidéki gyerekek országos vizsgákon elért eredményei, valamint az iskolaelhagyás mértéke bizonyítja – szögezik le a jelentésben. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet kutatói azt elemezték, hogy milyen hatást gyakorol a diákok eredményeire a lakhely, a nemzetiség, valamint a család társadalmi-gazdasági helyzete. Az adatokat a nemzetközi PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) eredményei alapján vizsgálták, mert véleményük szerint
A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet munkatársai a romániai eredményeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy mind a három általuk vizsgált tényező – a lakhely, a nemzetiség, és a társadalmi-gazdasági háttér – befolyásolja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, tehát a gyerekek nem kapnak egyenlő esélyt.
Az országban összesen 263 középiskola működik falvakon, ötször kevesebb, mint városon. Rámutatnak a jelentésben, hogy a tavalyi érettségi vizsgára beiratkozók mindössze 5 százaléka végzett valamelyik vidéki középiskolában. Ugyanakkor a nyolcadik osztály elvégzése után vidéken hatszor nagyobb a lemorzsolódás, mint a városon, tehát míg a falvakon átlagban 25,4 százalék nem folytatja a nyolcadik osztály után a tanulmányait, városon ez az arány 4,2 százalék.
Azokon a településeken, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság legalább 10 százaléka roma nemzetiségűnek vallotta magát, az iskolaelhagyók körében 77 százalékos a roma nemzetiségűek aránya. A családi háttér szintén meghatározó lehet: a PISA-mérés eredményei szerint szövegértés terén 50 százalékkal növekedett azoknak a gyerekeknek a teljesítménye, akik kedvező társadalmi-gazdasági és kulturális családi háttérrel rendelkeztek.
A jelentésben az intézet munkatársai a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a prioritások között. Ugyanakkor több konkrét javaslatot is megfogalmaztak: például a középiskolás korú vidéki diákoknak ingyenes ingázást kellene biztosítani a városi iskolába. Ugyanakkor a finanszírozási rendszer módosítását is szükségesnek tartják:
Éppen ellenkezőleg, egy kiegyensúlyozott, méltányos finanszírozási rendszerre lenne szükség, hangsúlyt fektetve a pedagógusok kezdeti, majd folyamatos képzésére. A szakértők szerint újra kellene gondolni a diákok képességének felmérését, a standard, országosan egységes vizsgák tétjét: le kellene mondani a nyolcadik osztály végén szervezett képességvizsgáról és az elméleti középiskolák hierarchizálásáról.
A romániai közoktatási rendszer halmozottan méltánytalanságokra épül, az esélyegyenlőtlenség majdnem minden területen, minden fejezetnél, minden perspektívából beazonosítható – szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke kifejtette, rengeteg területen pozitív diszkriminációra lenne szükség, ám ez hiányzik. Erre pontosan fény derült a koronavírus-járvány során is, hiszen a március 16. és június 2. között meghozott valemennyi közoktatás-politikai intézkedés a nagyvárosi feltételekből indult ki.
– mutatott rá a pedagógusszövetség alelnöke. Hozzátette, az egységes központosított receptek, megoldások mindig méltánytalanságot eredményeznek. Ez minden területen tetten érhető, például abban is, hogy a fogyatékkal élő gyerekek bevonása a közoktatásba vidéken nem valósulhat meg: a falusi iskolák erre a kérdésre nem adnak választ, mert nincs rá lehetőségük, kompetenciájuk, ráadásul még mindig erősek az előítéletek – sorolta Ferencz S. Alpár.
Számtalan példával illusztrálható az esélyegyenlőtlenség a kisebbségi oktatásban is. Például nagyon sok, magyarra fordított tankönyvnek még mindig nincs digitális változata. De a nyolcadikosok képességvizsgáján is hátrányos helyzetbe kerültek a magyar tannyelvű vizsgaközpontok, hiszen
Az oktatási szakember szerint a közoktatási rendszerben nem arra törekednek a döntéshozók, hogy a méltánytalanságokat áthidalják, hanem inkább a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani. „Erre egyértelmű példa az elterjedt karikatúra, amikor különböző magasságú gyerekek ugyanakkora dobozt kapnak, hogy átlássanak a kerítésen. A legalacsonyabbnak ezzel a megoldással nem segítünk. Nem is lesz változás, amíg ezt a rendszert tartjuk fenn” – mondta az RMPSZ alelnöke.
Szerinte további gondot jelent, hogy mindent hirtelen nekibuzdulással próbálnak orvosolni, előtanulmányok, hatástanulmányok, költségtanulmányok nélkül próbálják megreformálni a közoktatási rendszert – így ha akadnak is jó megoldások, azok hosszú távon nem maradnak fenn, nem tudnak beágyazódni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!