Így hová jutunk? A romániai közoktatásban a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A romániai közoktatás a méltánytalanságok rendszere, ez pedig mindenfajta különbözőség felzárkóztatása terén kimutatható, többek között a többség-kisebbség viszonyában is – jelentette ki a Krónikának Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke megerősítette egy újabb kutatás következtetéseit, miszerint nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára.
2020. június 25., 14:502020. június 25., 14:50
Nem kapnak esélyt a felzárkózásra a hátrányos helyzetből induló gyerekek a romániai közoktatási rendszerben – állapítják meg a Társadalmi Szolidaritásért Intézet jelentésében. A diákok kompetenciáját mérő nemzetközi PISA-teszt 2018-as eredményeit vizsgálva a nonprofit romániai szervezet munkatársai arra jutottak, hogy nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára, ez pedig a vidéken élőket érinti leginkább. Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke a Krónikának kifejtette,
Bár Romániában kidolgoztak programokat a felzárkóztatásra, a közoktatási rendszer még mindig túl kevés esélyt biztosít a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt leginkább a városi és a vidéki gyerekek országos vizsgákon elért eredményei, valamint az iskolaelhagyás mértéke bizonyítja – szögezik le a jelentésben. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet kutatói azt elemezték, hogy milyen hatást gyakorol a diákok eredményeire a lakhely, a nemzetiség, valamint a család társadalmi-gazdasági helyzete. Az adatokat a nemzetközi PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) eredményei alapján vizsgálták, mert véleményük szerint
A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet munkatársai a romániai eredményeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy mind a három általuk vizsgált tényező – a lakhely, a nemzetiség, és a társadalmi-gazdasági háttér – befolyásolja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, tehát a gyerekek nem kapnak egyenlő esélyt.
Az országban összesen 263 középiskola működik falvakon, ötször kevesebb, mint városon. Rámutatnak a jelentésben, hogy a tavalyi érettségi vizsgára beiratkozók mindössze 5 százaléka végzett valamelyik vidéki középiskolában. Ugyanakkor a nyolcadik osztály elvégzése után vidéken hatszor nagyobb a lemorzsolódás, mint a városon, tehát míg a falvakon átlagban 25,4 százalék nem folytatja a nyolcadik osztály után a tanulmányait, városon ez az arány 4,2 százalék.
Azokon a településeken, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság legalább 10 százaléka roma nemzetiségűnek vallotta magát, az iskolaelhagyók körében 77 százalékos a roma nemzetiségűek aránya. A családi háttér szintén meghatározó lehet: a PISA-mérés eredményei szerint szövegértés terén 50 százalékkal növekedett azoknak a gyerekeknek a teljesítménye, akik kedvező társadalmi-gazdasági és kulturális családi háttérrel rendelkeztek.
A jelentésben az intézet munkatársai a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a prioritások között. Ugyanakkor több konkrét javaslatot is megfogalmaztak: például a középiskolás korú vidéki diákoknak ingyenes ingázást kellene biztosítani a városi iskolába. Ugyanakkor a finanszírozási rendszer módosítását is szükségesnek tartják:
Éppen ellenkezőleg, egy kiegyensúlyozott, méltányos finanszírozási rendszerre lenne szükség, hangsúlyt fektetve a pedagógusok kezdeti, majd folyamatos képzésére. A szakértők szerint újra kellene gondolni a diákok képességének felmérését, a standard, országosan egységes vizsgák tétjét: le kellene mondani a nyolcadik osztály végén szervezett képességvizsgáról és az elméleti középiskolák hierarchizálásáról.
A romániai közoktatási rendszer halmozottan méltánytalanságokra épül, az esélyegyenlőtlenség majdnem minden területen, minden fejezetnél, minden perspektívából beazonosítható – szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke kifejtette, rengeteg területen pozitív diszkriminációra lenne szükség, ám ez hiányzik. Erre pontosan fény derült a koronavírus-járvány során is, hiszen a március 16. és június 2. között meghozott valemennyi közoktatás-politikai intézkedés a nagyvárosi feltételekből indult ki.
– mutatott rá a pedagógusszövetség alelnöke. Hozzátette, az egységes központosított receptek, megoldások mindig méltánytalanságot eredményeznek. Ez minden területen tetten érhető, például abban is, hogy a fogyatékkal élő gyerekek bevonása a közoktatásba vidéken nem valósulhat meg: a falusi iskolák erre a kérdésre nem adnak választ, mert nincs rá lehetőségük, kompetenciájuk, ráadásul még mindig erősek az előítéletek – sorolta Ferencz S. Alpár.
Számtalan példával illusztrálható az esélyegyenlőtlenség a kisebbségi oktatásban is. Például nagyon sok, magyarra fordított tankönyvnek még mindig nincs digitális változata. De a nyolcadikosok képességvizsgáján is hátrányos helyzetbe kerültek a magyar tannyelvű vizsgaközpontok, hiszen
Az oktatási szakember szerint a közoktatási rendszerben nem arra törekednek a döntéshozók, hogy a méltánytalanságokat áthidalják, hanem inkább a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani. „Erre egyértelmű példa az elterjedt karikatúra, amikor különböző magasságú gyerekek ugyanakkora dobozt kapnak, hogy átlássanak a kerítésen. A legalacsonyabbnak ezzel a megoldással nem segítünk. Nem is lesz változás, amíg ezt a rendszert tartjuk fenn” – mondta az RMPSZ alelnöke.
Szerinte további gondot jelent, hogy mindent hirtelen nekibuzdulással próbálnak orvosolni, előtanulmányok, hatástanulmányok, költségtanulmányok nélkül próbálják megreformálni a közoktatási rendszert – így ha akadnak is jó megoldások, azok hosszú távon nem maradnak fenn, nem tudnak beágyazódni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!