Így hová jutunk? A romániai közoktatásban a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A romániai közoktatás a méltánytalanságok rendszere, ez pedig mindenfajta különbözőség felzárkóztatása terén kimutatható, többek között a többség-kisebbség viszonyában is – jelentette ki a Krónikának Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke megerősítette egy újabb kutatás következtetéseit, miszerint nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára.
2020. június 25., 14:502020. június 25., 14:50
Nem kapnak esélyt a felzárkózásra a hátrányos helyzetből induló gyerekek a romániai közoktatási rendszerben – állapítják meg a Társadalmi Szolidaritásért Intézet jelentésében. A diákok kompetenciáját mérő nemzetközi PISA-teszt 2018-as eredményeit vizsgálva a nonprofit romániai szervezet munkatársai arra jutottak, hogy nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára, ez pedig a vidéken élőket érinti leginkább. Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke a Krónikának kifejtette,
Bár Romániában kidolgoztak programokat a felzárkóztatásra, a közoktatási rendszer még mindig túl kevés esélyt biztosít a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt leginkább a városi és a vidéki gyerekek országos vizsgákon elért eredményei, valamint az iskolaelhagyás mértéke bizonyítja – szögezik le a jelentésben. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet kutatói azt elemezték, hogy milyen hatást gyakorol a diákok eredményeire a lakhely, a nemzetiség, valamint a család társadalmi-gazdasági helyzete. Az adatokat a nemzetközi PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) eredményei alapján vizsgálták, mert véleményük szerint
A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet munkatársai a romániai eredményeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy mind a három általuk vizsgált tényező – a lakhely, a nemzetiség, és a társadalmi-gazdasági háttér – befolyásolja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, tehát a gyerekek nem kapnak egyenlő esélyt.
Az országban összesen 263 középiskola működik falvakon, ötször kevesebb, mint városon. Rámutatnak a jelentésben, hogy a tavalyi érettségi vizsgára beiratkozók mindössze 5 százaléka végzett valamelyik vidéki középiskolában. Ugyanakkor a nyolcadik osztály elvégzése után vidéken hatszor nagyobb a lemorzsolódás, mint a városon, tehát míg a falvakon átlagban 25,4 százalék nem folytatja a nyolcadik osztály után a tanulmányait, városon ez az arány 4,2 százalék.
Azokon a településeken, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság legalább 10 százaléka roma nemzetiségűnek vallotta magát, az iskolaelhagyók körében 77 százalékos a roma nemzetiségűek aránya. A családi háttér szintén meghatározó lehet: a PISA-mérés eredményei szerint szövegértés terén 50 százalékkal növekedett azoknak a gyerekeknek a teljesítménye, akik kedvező társadalmi-gazdasági és kulturális családi háttérrel rendelkeztek.
A jelentésben az intézet munkatársai a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a prioritások között. Ugyanakkor több konkrét javaslatot is megfogalmaztak: például a középiskolás korú vidéki diákoknak ingyenes ingázást kellene biztosítani a városi iskolába. Ugyanakkor a finanszírozási rendszer módosítását is szükségesnek tartják:
Éppen ellenkezőleg, egy kiegyensúlyozott, méltányos finanszírozási rendszerre lenne szükség, hangsúlyt fektetve a pedagógusok kezdeti, majd folyamatos képzésére. A szakértők szerint újra kellene gondolni a diákok képességének felmérését, a standard, országosan egységes vizsgák tétjét: le kellene mondani a nyolcadik osztály végén szervezett képességvizsgáról és az elméleti középiskolák hierarchizálásáról.
A romániai közoktatási rendszer halmozottan méltánytalanságokra épül, az esélyegyenlőtlenség majdnem minden területen, minden fejezetnél, minden perspektívából beazonosítható – szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke kifejtette, rengeteg területen pozitív diszkriminációra lenne szükség, ám ez hiányzik. Erre pontosan fény derült a koronavírus-járvány során is, hiszen a március 16. és június 2. között meghozott valemennyi közoktatás-politikai intézkedés a nagyvárosi feltételekből indult ki.
– mutatott rá a pedagógusszövetség alelnöke. Hozzátette, az egységes központosított receptek, megoldások mindig méltánytalanságot eredményeznek. Ez minden területen tetten érhető, például abban is, hogy a fogyatékkal élő gyerekek bevonása a közoktatásba vidéken nem valósulhat meg: a falusi iskolák erre a kérdésre nem adnak választ, mert nincs rá lehetőségük, kompetenciájuk, ráadásul még mindig erősek az előítéletek – sorolta Ferencz S. Alpár.
Számtalan példával illusztrálható az esélyegyenlőtlenség a kisebbségi oktatásban is. Például nagyon sok, magyarra fordított tankönyvnek még mindig nincs digitális változata. De a nyolcadikosok képességvizsgáján is hátrányos helyzetbe kerültek a magyar tannyelvű vizsgaközpontok, hiszen
Az oktatási szakember szerint a közoktatási rendszerben nem arra törekednek a döntéshozók, hogy a méltánytalanságokat áthidalják, hanem inkább a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani. „Erre egyértelmű példa az elterjedt karikatúra, amikor különböző magasságú gyerekek ugyanakkora dobozt kapnak, hogy átlássanak a kerítésen. A legalacsonyabbnak ezzel a megoldással nem segítünk. Nem is lesz változás, amíg ezt a rendszert tartjuk fenn” – mondta az RMPSZ alelnöke.
Szerinte további gondot jelent, hogy mindent hirtelen nekibuzdulással próbálnak orvosolni, előtanulmányok, hatástanulmányok, költségtanulmányok nélkül próbálják megreformálni a közoktatási rendszert – így ha akadnak is jó megoldások, azok hosszú távon nem maradnak fenn, nem tudnak beágyazódni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!