A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot, amely számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
2024. október 28., 09:002024. október 28., 09:00
Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: az egész Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepel, lassan befejeződik az a nagyszabású program, amelynek révén a fél évezredes református egyház mintegy ötszáz temploma és egyházi ingatlana újult meg Erdélyben. Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit „itthonról, Európából, az anyaországból kapott” a vártemplom felújításához – tette hozzá.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden a felújított középkori vártemplomot
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
– mutatott rá a püspök.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőjében elmondta: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor – egykori nagyenyedi diákként – emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte:
„Az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, közösségszervezési folyamaton ment át, mellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közösség életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és a megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tette a közösségi létet” – mutatott rá a főosztályvezető az MTI szerint.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, volt fejlesztési miniszter köszöntőjében rámutatott: nemcsak az építészeti stílusjegyek ötvözésében, sok évszázados történelmében egyedi a nagyenyedi református vártemplom, hanem abban is, ahogyan példás felújításának forrásait megszerezte a református közösség.
„Van itt uniós forrás, van bukaresti kormányzati hozzájárulás, de van jelentős egyházközösségi, református egyházközösségi önrész, és hát volt akkor, amikor a legjobban kellett, magyar kormányzati támogatás” – sorolta a volt fejlesztési miniszter. Hozzátette:
Visszanyerte régi pompáját Nagyenyed vártemploma
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester köszöntőjében kiemelete: Nagyenyeden, Erdély nagymúltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Úgy értékelte, valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki.
– összegezte Lőrincz Helga. Hozzátette: biztos benne, hogy lesz élet, lesz jövő, magyar közösségi élet a megújult kollégiumban, Bethlen utcában, vártemplomban.
Még 2018-ban számoltunk be arról, hogy az európai uniós támogatásokat kezelő ügynökség csaknem 16 millió lejes vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a nagyenyedi középkori vártemplom helyreállítására a regionális operatív program keretében.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A nagyenyedi vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne volt: itt írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!