A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot, amely számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
2024. október 28., 09:002024. október 28., 09:00
Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: az egész Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepel, lassan befejeződik az a nagyszabású program, amelynek révén a fél évezredes református egyház mintegy ötszáz temploma és egyházi ingatlana újult meg Erdélyben. Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit „itthonról, Európából, az anyaországból kapott” a vártemplom felújításához – tette hozzá.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden a felújított középkori vártemplomot
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
– mutatott rá a püspök.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőjében elmondta: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor – egykori nagyenyedi diákként – emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte:
„Az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, közösségszervezési folyamaton ment át, mellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közösség életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és a megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tette a közösségi létet” – mutatott rá a főosztályvezető az MTI szerint.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, volt fejlesztési miniszter köszöntőjében rámutatott: nemcsak az építészeti stílusjegyek ötvözésében, sok évszázados történelmében egyedi a nagyenyedi református vártemplom, hanem abban is, ahogyan példás felújításának forrásait megszerezte a református közösség.
„Van itt uniós forrás, van bukaresti kormányzati hozzájárulás, de van jelentős egyházközösségi, református egyházközösségi önrész, és hát volt akkor, amikor a legjobban kellett, magyar kormányzati támogatás” – sorolta a volt fejlesztési miniszter. Hozzátette:
Visszanyerte régi pompáját Nagyenyed vártemploma
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester köszöntőjében kiemelete: Nagyenyeden, Erdély nagymúltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Úgy értékelte, valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki.
– összegezte Lőrincz Helga. Hozzátette: biztos benne, hogy lesz élet, lesz jövő, magyar közösségi élet a megújult kollégiumban, Bethlen utcában, vártemplomban.
Még 2018-ban számoltunk be arról, hogy az európai uniós támogatásokat kezelő ügynökség csaknem 16 millió lejes vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a nagyenyedi középkori vártemplom helyreállítására a regionális operatív program keretében.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A nagyenyedi vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne volt: itt írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!