A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot, amely számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
2024. október 28., 09:002024. október 28., 09:00
Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: az egész Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepel, lassan befejeződik az a nagyszabású program, amelynek révén a fél évezredes református egyház mintegy ötszáz temploma és egyházi ingatlana újult meg Erdélyben. Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit „itthonról, Európából, az anyaországból kapott” a vártemplom felújításához – tette hozzá.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden a felújított középkori vártemplomot
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
– mutatott rá a püspök.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőjében elmondta: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor – egykori nagyenyedi diákként – emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte:
„Az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, közösségszervezési folyamaton ment át, mellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közösség életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és a megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tette a közösségi létet” – mutatott rá a főosztályvezető az MTI szerint.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, volt fejlesztési miniszter köszöntőjében rámutatott: nemcsak az építészeti stílusjegyek ötvözésében, sok évszázados történelmében egyedi a nagyenyedi református vártemplom, hanem abban is, ahogyan példás felújításának forrásait megszerezte a református közösség.
„Van itt uniós forrás, van bukaresti kormányzati hozzájárulás, de van jelentős egyházközösségi, református egyházközösségi önrész, és hát volt akkor, amikor a legjobban kellett, magyar kormányzati támogatás” – sorolta a volt fejlesztési miniszter. Hozzátette:
Visszanyerte régi pompáját Nagyenyed vártemploma
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester köszöntőjében kiemelete: Nagyenyeden, Erdély nagymúltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Úgy értékelte, valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki.
– összegezte Lőrincz Helga. Hozzátette: biztos benne, hogy lesz élet, lesz jövő, magyar közösségi élet a megújult kollégiumban, Bethlen utcában, vártemplomban.
Még 2018-ban számoltunk be arról, hogy az európai uniós támogatásokat kezelő ügynökség csaknem 16 millió lejes vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a nagyenyedi középkori vártemplom helyreállítására a regionális operatív program keretében.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A nagyenyedi vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne volt: itt írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Valótlannak nevezi a Magyar Unitárius Egyház Mihai Tîrnoveanu állítását, miszerint a bölöni unitárius templom egykor ortodox volt. A szélsőségesen magyarellenes aktivista húsvétvasárnap vonult fel híveivel az erdővidéki településen.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az Élő Parázs Program keretében, a romák nemzetközi világnapja alkalmából rendezi meg április 10-én Csíkszeredában a Hargita megyei roma bált.
Súlyos állapotban találtak rá a határrendőrök szerdán egy 25 éves ukrán fiatalemberre, aki két társával együtt a Máramarosi-havasokban szökött át Romániába – tájékoztatott a Máramaros Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) vezetője.
A Milvus Csoport március folyamán dokumentált először elektromos légvezetéknek való nekirepülés okozta túzokpusztulást Romániában. A madártani és természetvédelmi egyesület nemrég osztotta meg ezt a hírt közösségi oldalán.
Nagy-Britanniából ellopott haszonjárműre bukkantak a román határrendészek a petei határátkelő közelében végzett rutinvizsgálat során. A határ menti ellenőrzés során előállított gépkocsivezető ellen büntetőeljárást indítottak.
A Kolozsvár melletti Bükkben mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhető kísérleti túraútvonalat hoztak létre, a létesítmény újdonságnak számít a régióban – adta hírül a Kolozs Megyei Tanács.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki a meteorológusok szerdán a rossz idő miatt: a magas hegyvidéken hóviharokra, az ország többi régiójában heves szélre kell számítani csütörtök reggelig.
A vulkáni, lupényi és zsilmezői bányák alkalmazottai spontán sztrájkba léptek szerda reggel, megtagadva a bányába való leereszkedést; a tiltakozók biztosítékot követeltek arra, hogy megkapják a húsvéti ünnepek alkalmából járó bónuszokat.
Minden ötödik páciens elégedetlen az Arad Megyei Sürgősségi Kórház orvosi szolgáltatásaival és az intézmény higiéniai körülményeivel – derül ki a februárban kitöltött, több száz válaszadó véleményét összesítő kérdőívből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!