Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor
Fotó: Rostás Szabolcs
Hálaadó istentisztelet keretében avatták fel vasárnap Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemlékét, az uniós forrásokból felújított ákosi református templomot. Az ünnepi szónokok reményüknek adtak hangot, miszerint további 800 év elteltével is magyarul imádkoznak majd az istenházában.
2020. szeptember 13., 17:112020. szeptember 13., 17:11
2020. szeptember 13., 18:392020. szeptember 13., 18:39
A koronavírus-járvány miatt több hónapos csúszással szentelték fel Szatmár megye legrégebbi épületét, Ákos református templomát, ez azonban nem akadályozta meg a település magyar közösségének tagjait abban, hogy méltóképpen megünnepeljék a számos tekintetben páratlan istenháza korszerűsítését.
– hangzott el a vasárnap délutáni avatóünnepségen. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: ha valamiért évszázadokkal ezelőtt megépítették, megőrizték, majd megújították az ákosi templomot, az azért van, mert az emberek isten trónusára tekintenek a Földről. „Ha valamiért bánkódni kell, akkor minden elrontott, kiüresített, más célra használt templom miatt kell. Minden templom miatt szakadjon meg a szívünk, amit lebontanak, mert isten trónusa ellen tesznek” – jelentette ki a püspök.
Fotó: Rostás Szabolcs
Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta: a felújítás három évvel ezelőtti elkezdésekor picit megijedt, ám egyházi felettese volt az első, aki bátorította. „Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a mostani helyzet is, ugyanakkor rendkívüli barátaink vannak, és rendkívüli az Úristen is. Több évtizedre, évszázadra sikerült megőriznünk ezt a hajlékot, ezért adunk most hálát” – állapította meg az ákosi lelkipásztor, aki közölte,
Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, hogy az ákosi templom nem csak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Közölte, a magyar kormány arra törekedett az elmúlt évtizedben, hogy a szimbolikus jelentőségű jogszabályok megalkotásán túlmenően a külhoni magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ezt szolgálja a gazdaságfejlesztés, intézményfejlesztés szerte a Kárpát-medencében.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Csak Erdélyben és a Partiumban több száz templomot újítottunk fel, többet építettünk is, minden történelmi egyház számára. Se szeri, se száma azoknak a településeknek, amelyek élvezik a magyar kormány támogatását.
– hangoztatta Potápi Árpád, hozzátéve: bár nehézkes a fizikai kapcsolattartás, az idei nemzeti összetartozás, szolidaritás éve is bizonyítja, hogy a magyarság túl tud lenni a nehézségeken, a járványhelyzeten.
Tíz év alatt több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében – emelte ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Fejér megyei Bodajkon, ahol átadták a megújult Segítő Szűz Mária kegyhelyet.
Az államtitkár egyébként a közelgő helyhatósági választásokra tekintettel arra kérte a partiumi magyarokat, hogy támogassák szavazatukkal az RMDSZ jelöltjeit. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke azt emelte ki, hogy Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye
A tanácselnök reményének adott hangot, miszerint 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak szolgálni, fohászkodni az ákosi református templomban.
Fotó: Rostás Szabolcs
A mintegy 2000 lelkes, 43 százalékban magyarok (többségében reformátusok) lakta Szatmár megyei község 800 éves műemlék templomát európai uniós forrásból, a 2014-2020-as Regionális Operatív Program keretében újították fel. A 2017-ben kezdődött, 2,2 millió lej értékű (a református egyháznak a költségvetés két százalékát kellett állnia) munkálatok felölelték az impozáns templom rekonstrukcióját, ezen túlmenően a projekt megcélozta az istenháza értékeinek társadalmi célú hasznosítását, az épített örökség megőrzése által erősíteni a helyi református egyházközség társadalmi szerepét, a látogatószám növelését. Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, és eredetileg májusban tervezték felszentelni, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kraszna-menti település mai református istenháza a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12-13. században, hogy az időközben létrehozott birtokközpont közös imádkozó és temetkezőhelyet nyújtson a szerteágazó nemzetségnek. A 16. század második felétől a templomot a reformátusok használják, a 17. században tűzvész és török is pusztította az épületet, mely annyira megrongálódott, hogy a gyülekezet évtizedekig csak a karzat védelmében tarthatta istentiszteleteit. Villámcsapás miatt 1747-ben ismét tűz ütött ki a nagy nehézségek árán rendbe tett templomban, amelynek azóta elpusztult mennyezetét Pataki Asztalos János készítette el, s vélhetően az ő munkái a festett padok, a szószékkorona és a stallumok is.
Fotó: Rostás Szabolcs
A templom jelenlegi formáját a 12. században kapta, háromhajós, két homlokzati tornyos, félköríves főapszissal kelet felé záródó, a hajóban síkmennyezetes, az oldalhajókban pedig nyitott födémű, téglából épült bazilika, amelynek nyugati karzatát az északi mellékhajó falához lapuló falépcsőn lehetett megközelíteni.
A templom külsejét az ikerablakokkal áttört kéttornyú nyugati homlokzat uralja, amelyet lizénákkal és ívsorral keretelt mezők díszítenek. A templom bazilikális jellegét az adja, hogy a középső, magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajó épült, amelyeket négyzetes pilléreken nyugvó árkádsor választ el mindkét oldalon a központi résztől. A mellékhajók keleti végének falában ívesen záródó oltárfülkék ülnek. Az alföldi román kori építkezésekre jellemzően a falakat téglákból emelték s csupán a két félkörívesen záródó kapunál és a toronyablakoknál és a sisaknál használtak faragott követ.
A templom 1896 és 1902 között jelentősebb javításon és átalakításon esett át Schulek Frigyes építész vezetésével. A középkori falazat helyreállítása mellett ekkor készült el a főhajó oromzati fala, valamint a déli torony két felső és az északi torony legfelső szintje a csürlős toronysisakkal, továbbá a nyugati portikusz. Az impozáns megjelenésű templom Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!