Megújuló határvita

Amint arról beszámoltunk, a határvita már évek óta folyik a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Uz völgye miatt, ahol jelenleg mindössze öten laknak, valamennyien 75 évnél idõsebbek. „Hiába tartozik a törvény szerint Csíkszentmártonhoz az Uz völgye, a dormánfalviak magukénak tekintik, mivel valamikor a kommunista rendszerben a megyei kataszteri hivatal elnökei egy flekken mellett átrajzolták a határokat” – fejtette ki Gergely András csíkszentmártoni polgármester. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy szögezzék le végre, hol a határ, és a településen kívül az ehhez tartozó négyezer hektáros terület is tartozzék Csíkszentmártonhoz.
A csíkszentmártoniak abban reménykednek, hogy a helyhatósági választások után az új elöljárókkal sikerül megegyezni. „Reméljük, hogy új csapat kerül Dormánfalvára, új elképzelésekkel, akiktõl kérni fogjuk, adják át az Uz völgyét. Amennyiben viszont nem tudunk kiegyezni, hosszú évekig tartó pereskedés következik” – szögezte le Gergely András. – Érthetõ, hogy ragaszkodnak az Uz völgyéhez, hiszen négyezer hektáros terület adója folyik a Bákó megyei költségvetésbe, és nyilván turisztikai értékét is felismerték, amit mi is szeretnénk hasznosítani.” Amúgy a csíkszentmártoniakban már korábban is felmerült, hogy közigazgatási pert indítsanak az ügyben, de ez minden erõfeszítésük ellenére nem sikerült, mivel egyetlen ügyvéd sem vállalta a település képviseletét és az ügyirat elkészítését. Gergely András szerint az ügyvédeket az riasztotta el, hogy politikai kérdés lett az ügybõl, mivel román és magyar település közötti nézeteltérésrõl van szó, ezért nem akarnak beleavatkozni. „Sok ilyen eset van más magyar megyékben is, de nem rendezõdik, nincs precedens, az ügyvédek viszont erre várnak. Úgy tûnik, más megyébõl kell ügyvédet hoznunk, aki vállalná az ügyet” – fejtette ki a polgármester.
„Az 1968-as megyésítéskor rögzítették, hogy Uz völgye Csíkszentmártonhoz, a Bákó megyeiek viszont egy térképre hivatkozva magukénak tartják. A térkép és az 1997-ben a két megye kataszteri hivatalainak igazgatói által készített rajz azonban nem a törvényeknek megfelelõen készült el” – magyarázta Borboly Csaba. Kifejtette, ha az Uz-völgyi tábor a közeljövõben nem is kerülhet a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatósághoz, a megyében élõ jogi személyek készülnek hosszú távú haszonbérleti szerzõdést kötni a 12 épület hasznosításáról. Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke oktatási miniszteri rendelet tárgyává tette a tábor ügyét, az alcsíki települések és közbirtokosság vezetõi egy elõtanulmányt készítenének a táborfejlesztés várható költségeinek felbecsülésére.

Sz. Z.


Lezárnák az Uz-völgyi utat

A nehézgépjármû-forgalom letiltását kérte három hétre a 123-as megyei úton Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke Bunta Levente megyei önkormányzati elnöktõl és Petres Sándor alelnöktõl. „A 20–30 tonnás, farönköket szállító gépjármûvek járhatatlanná tették az Uz-völgyi útszakaszt, így Csinód és Egerszék személygépkocsival ma már megközelíthetetlen. Ha a napokban nem tiltjuk le a nehézgépjármû-forgalmat ezen az útszakaszon annak érdekében, hogy az olvadások után kiszáradhasson, nagyobb károk keletkezhetnek” – indokolta kérését Borboly Csaba. Hozzátette: hosszú távú megoldást az út rehabilitálására az jelentene, ha a fakitermelésre más útvonalakat használnának. Ez utóbbi kialakítására már több település tervet dolgozott ki. A 123-as útszakaszon jelenleg a szerpentinek kiszélesítése folyik. A megyei tanács alelnöke elmondta, az útszakasz országúttá nyilvánítását is javasolta a szállításügyi minisztériumnak.