2013. március 01., 08:102013. március 01., 08:10
Mint mondta, a 23 hónap alatt felújított állatkert jelenleg kapacitásához képest csak negyven százalékban „lakott”. Elmondta, az állatkert vezetősége a szükséges környezetvédelmi engedélyek megszerzésén dolgozik. Amikor minden jóváhagyást megkapott, a létesítmény csatlakozni kíván az Európai Állatkertek Szövetségéhez, amelynek segítségével különlegesebb állatfajok is Váradra kerülhetnek, illetve az itt „fogságban” született jószágokat is tovább lehet adni a külföldi partnereknek. A váradi önkormányzat továbbá azt tervezi, hogy hasonló célból együttműködési szerződést köt a nyíregyházi és a debreceni állatkerttel.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, az állatkert kormányprogramból finanszírozott kiterjesztését és korszerűsítését sokáig halogatták, miután a meghirdetett tendereket többször megóvták a vesztesek. A munka végül 23 hónap alatt zajlott le, ezalatt ötvenkét épület újult meg vagy épült fel, az állatkert megkétszereződött, immár 7,2 hektáros a területe. Ugyanakkor kiépítették a különböző közműhálózatokat, és felszerelték a hangosítási berendezést és a biztonsági kamerákat. Az állatkert lakói tetszetős kis kunyhókban, illetve kerítéssel elkülönített, tágas élettereken várhatják majd a látogatókat az eddigi ketrecek helyett. Felépült a papagájház, a majomház, a hüllőház és a denevérház is – ezek mindegyike képes a már most vagy majdan bent lakó állatok speciális igényeit kielégíteni, tehát a megfelelő hőmérsékletre fűthető, és a benti páratartalom is igazítható.
„Félgőzzel” működik jelenleg a marosvásárhelyi létesítmény is, ennek ellenére a városháza sikerként könyveli el, hogy a 40 hektáros somostetői vadasparkot évente közel 200 ezren látogatják meg. Az érdeklődők többsége a környező településekről, illetve a szomszédos megyékből érkezik. A 60-as évek óta működő vásárhelyi zooparkot 2008 és 2011 között korszerűsítették európai uniós pénzalapokból. A projekt összértéke csaknem 18 millió lej volt, amelyből 11 millió vissza nem térítendő támogatás. Ezt követően a 80 állatfajnak otthont adó vadasparkba elefántot, zebrát és európai bölényt is költöztettek. Romániában a marosvásárhelyi állatkert volt az első, amely megfelel az európai normáknak. A vezetőség reméli, hogy idén új lakói lesznek még az állatkertnek.
Tatarozási munkálatok zajlanak Nagyszebenben is, ahol az ország legrégibb – 84 évvel ezelőtt megnyitott – állatkertjének felújítására több mint 2 millió lejt áldoz az önkormányzat. Mirela Grigore, a városháza sajtóreferense elmondta, a szebeni zooban jelenleg 52 állatfajt tekinthetnek meg az érdeklődők. „Az elmúlt évben elkészíttettük a felújítások tervét, idén pedig az önkormányzat háromszorosára növelte az állatkert büdzséjét” – nyilatkozta a szóvivő. A városháza nyilvántartása szerint az elmúlt évben 186 ezer személy kereste fel a zoot. Az állatkert felújítását hat évvel ezelőtt kezdte el az önkormányzat, a munkálatokra eddig 6,2 millió lejt költöttek.
Korszerűsítési munkálatok zajlanak a brassói állatkertben is, ezúttal a környezetvédelmi tárca támogatásával: az e célra fordított közel 30 millió lej 75 százalékát a minisztérium, 25 százalékát pedig a helyi önkormányzat büdzséjéből biztosítják. A terv alapján a munkálatok befejezésével a 4 hektáros létesítményt 6 hektárral bővítik.
Tordán várhatóan áprilisban nyílik újra az elmúlt három évben teljesen felújított zoo. Az 1953-ban létrehozott állatkertben jelenleg 400 állat él. Lucian Nemeş polgármester elmondta, a létesítmény felújítását tavaly ősszel kellett volna befejezni a tervek szerint, de gazdasági problémák miatt az átadást folyamatosan odázni kellett. Az intézmény vezetője, Máté Csaba korábban jelezte, az építkezési cég nem tudta kifizetni alvállalkozóit, mivel a minisztérium nem folyósította időben a pénzt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok