2012. szeptember 04., 08:102012. szeptember 04., 08:10
Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egy korábban aláírt megállapodás alapján a zsinagógát a váradi önkormányzat kapta meg 15 éves használatra. Ennek egyik feltétele volt, hogy a hivatal megszerzi a szükséges anyagi forrásokat a műemlék helyreállítására. A másik kikötés alapján a hitközség a másfél évtizedes időszakban előnyt élvez a zsinagóga használata terén: öt nappal korábban kell jelezniük, ha rendezvényt vagy istentiszteletet szeretnének tartani, és bérleti díjat sem kell ezért fizetniük. A tervek szerint a zsinagógában kiállító- és előadóterem létesül, az előterében pedig turisztikai információs központot alakítanak ki. Seidler András elmondta, mivel felszentelt zsinagógáról van szó, a hitközség ragaszkodik hozzá, hogy megtartsa eredeti funkcióját is, ugyanakkor az itt szervezett kiállításoknak és rendezvényeknek meg kell felelniük a zsidó hagyományoknak. Kiállítani például csak képeket lehet majd, szobrokat nem, és a koncertek esetében is komoly lesz a szűrés, vannak ugyanis olyan antiszemita zeneszerzők, akiknek a művei nem hangozhatnak el az épületben. A hitközség alelnöke kifejtette, Váradon 21 zsinagóga és hét zsidó imaház állt valaha, amikor a lakosság 34 százaléka izraelita vallású volt. „A második világháború után a 33 ezerből mindössze 2700-an tértek vissza, egy részük pedig azóta elvándorolt, így a hitközség számára a ma álló öt zsinagóga is sok, épp ezért láttuk jónak, hogy az 1878-ban épült Kossuth utcait az önkormányzat állíttassa helyre” – magyarázta az illetékes. n Nagy Orsolya
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok