2012. szeptember 04., 08:102012. szeptember 04., 08:10
Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egy korábban aláírt megállapodás alapján a zsinagógát a váradi önkormányzat kapta meg 15 éves használatra. Ennek egyik feltétele volt, hogy a hivatal megszerzi a szükséges anyagi forrásokat a műemlék helyreállítására. A másik kikötés alapján a hitközség a másfél évtizedes időszakban előnyt élvez a zsinagóga használata terén: öt nappal korábban kell jelezniük, ha rendezvényt vagy istentiszteletet szeretnének tartani, és bérleti díjat sem kell ezért fizetniük. A tervek szerint a zsinagógában kiállító- és előadóterem létesül, az előterében pedig turisztikai információs központot alakítanak ki. Seidler András elmondta, mivel felszentelt zsinagógáról van szó, a hitközség ragaszkodik hozzá, hogy megtartsa eredeti funkcióját is, ugyanakkor az itt szervezett kiállításoknak és rendezvényeknek meg kell felelniük a zsidó hagyományoknak. Kiállítani például csak képeket lehet majd, szobrokat nem, és a koncertek esetében is komoly lesz a szűrés, vannak ugyanis olyan antiszemita zeneszerzők, akiknek a művei nem hangozhatnak el az épületben. A hitközség alelnöke kifejtette, Váradon 21 zsinagóga és hét zsidó imaház állt valaha, amikor a lakosság 34 százaléka izraelita vallású volt. „A második világháború után a 33 ezerből mindössze 2700-an tértek vissza, egy részük pedig azóta elvándorolt, így a hitközség számára a ma álló öt zsinagóga is sok, épp ezért láttuk jónak, hogy az 1878-ban épült Kossuth utcait az önkormányzat állíttassa helyre” – magyarázta az illetékes. n Nagy Orsolya
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok