
2009. szeptember 09., 09:252009. szeptember 09., 09:25
Tél végére be szeretné indítani a nagykárolyi polgármesteri hivatal azt a szemétfeldolgozó egységet, amely megoldást jelentene a város szemétgondjaira. Kovács Jenő polgármester közölte: a legközelebbi soros tanácsülésen kívánja megvitatni, hol és milyen formában lehetne feldolgozni a város szemetét. „Egyelőre még csak az ötlet szintjén áll a terv, de még idén meg szeretnénk valósítani. A következő tanácsülésen a lehetséges két helyszín közül ki kell választanunk a mindenki számára legmegfelelőbbet, és meg kell beszélnünk a finanszírozási lehetőségeket is” – nyilatkozta a Krónikának a partiumi kisváros polgármestere. Kovács szerint a beruházás már középtávon jövedelmező befektetésnek bizonyulhat.
„Meg kell értetnünk az emberekkel, hogy fontos odafigyelnünk a szemétkérdésre, mert hamarosan a hulladék lesz a legnagyobb gondunk. Ha sikerül szelektív hulladékgyűjtésre szoktatnunk a lakosságot, mindenki sokat nyerhetne” – tette hozzá az elöljáró. Egyelőre kétfelé választanák a ház körüli hulladékot, a száraz és nedves szemetet pedig külön-külön dolgoznák fel.
„A száraz hulladékot összedarálnánk és kockába préselnénk. Ezzel részben még a fűtésgondokat is enyhíthetnénk, hiszen a nyert anyagokkal több közintézmény téli melegítését megoldhatnánk” – vázolta terveit a polgármester, aki szerint a határ menti város lakosságának csaknem fele kertes házban lakik, így ősszel és tavasszal rendkívül sok a száraz hulladék. Az ágakat, kartonpapírt, de még a műanyag pillepalackokat is meg lehetne őrölni, és újrahasznosítani préselt tüzelőként. „Egy olyan darálóberendezés, amely el tudná látni Nagykárolyt, megközelítőleg 100 ezer euróba kerül. A város közterületeinek karbantartásakor is sok faág és egyéb éghető hulladék termelődik. Ezt és a lakossági segítséggel kiválogatott hulladékot kár lenne elpazarolni” – véli Kovács.
A városvezető szerint nem érdemes azért fizetni, hogy a helyben termelt szemetet 25–30 kilométerre szállítsák Nagykárolytól, és majd a készülő regionális szeméttározóban dolgozzák fel, mikor mindezt helyben is meg lehet oldani, úgy, hogy azon a város nyerjen. „A megyei hatóságoknak minden bizonynyal a szemét utaztatása mellett az elhelyezésért is kell majd fizetni. Ez a díj tonnánként legalább 10 euró lesz” – mondta a polgármester, aki szerint az összeg hamar megtérülne, ha nem a tározónak adnák, hanem saját komposztálót működtetnének belőle.
Az önkormányzat elképzelése szerint a lebomló szemetet egy telepen komposztálnák, majd a kapott, kiváló tápértékű trágyát felhasználnák a városi zöldövezetek talajának javítására. „Nekem már jó ideje van otthoni, harang alakú, műanyag komposztálóm, és azt kell mondanom, kiváló trágyát állítok elő a kertem számára. Csak azt kell megszokni, hogy a szemetet kétfelé szelektáljuk, és meg van oldva a probléma. Világos, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, de több szempontból is megéri foglalkozni vele” – szögezte le Kovács.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.