Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva.
2023. február 02., 21:562023. február 02., 21:56
2023. február 02., 22:032023. február 02., 22:03
Hargita megye székhelyének elöljárója azután pontosított, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg: „etnikai alapon” szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az Agerpres hírügynökség. A csíkszeredai képviselő-testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot.
Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. „A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi” – nyilatkozta az RMDSZ-es elöljáró az Agerpresnek.
Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók. „Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, mely szükséges és fontos, sőt egyedi is” – idézte az MTI az RMDSZ-es polgármestert, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet.
A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni. „Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan” – idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum „határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek „egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.
A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben – emlékeztet az MTI. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – melyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül.
Fotó: Biró István
A Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat arra utal, hogy Kolozsvár volt az első város a térségben, melyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. Emil Boc polgármester akkor úgy nyilatkozott: a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorai javasolták a felirat kihelyezését a város dicső múltjára való utalásként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!