Megnyugodhatnak a székelyföldi románok: nem a helységnévtáblák része lesz a székely rovásírásos felirat Csíkszeredában

Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. „A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi” – nyilatkozta az RMDSZ-es elöljáró az Agerpresnek.

Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók. „Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, mely szükséges és fontos, sőt egyedi is” – idézte az MTI az RMDSZ-es polgármestert, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet.

A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni. „Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan” – idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum „határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek „egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.

A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben – emlékeztet az MTI. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – melyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül.