Megmentenék a Pádist

Mint ismeretes, a külföldi tőkéjű Pádisi Turisztika, Hotel és Étterem Társaság (CTHRP) – amelyben egyebek mellett Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, valamint a francia Vinci-csoport is érdekelt – méretes üdülőkomplexum létrehozását tervezi az Erdélyi-szigethegység egyik olyan részén, amely a kilencvenes évek eleje óta védett területnek számít.

A cég telekcserével jutott az eredetileg Belényesirtás község (Lazuri de Beiuş) tulajdonában álló, 85 hektáros telekhez, amely a Pádis-fennsík szívében található. Hiába áll azonban a vállalat tulajdonában, területileg még mindig a bondoraszói önkormányzat felel érte, amely a múlt hónap végén meg is könnyítette a befektető dolgát. A fennsíkot és az azt körülvevő hegyvidéket már nemzeti parkká is próbálták nyilváníttatni, hogy minél biztosabban megőrizhessék egyedülálló természeti kincseit, de egyelőre csak a természetvédelmi terület besorolást kapta meg, ami viszont már önmagában elég ahhoz, hogy senki ne építkezhessen itt kénye-kedve szerint – magyarázta Mihai Togor.

Mint hangsúlyozta, a cég az önkormányzat segítségével használja ki a különböző törvényi kiskapukat, hogy keresztülvihesse tervét, a prefektúra pedig rekordgyorsasággal, három nap alatt elfogadta, legálisnak nyilvánította a döntést, pedig a zöldek résen voltak, és még a tanácsülés napján kérést juttattak el a prefektushoz: támadja meg a határozatot. A környezetvédők most közigazgatási bíróságon követelik, hogy Bondoraszó helyi tanácsa vonja vissza a döntést.

Togor számos dokumentumot is megmutatott, amelyek azt igazolják, hogy védett területről van szó, egyedi flórával és faunával. Köztük van a Román Tudományos Akadémia igazoló levele, amely Európa-szerte egyedülállónak és védendőnek nyilvánítja a számtalan fajnak otthont adó vidéket, a park kezelését felügyelő tudományos tanács 2007-es memoranduma, és a regionális barlangászegyesület tiltakozása, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az ott őshonos barlangi fajok egyensúlyát akár a víz kémiai öszszetételének legkisebb változása is veszélyezteti.

A 3000 turista számára szállást biztosító üdülőtelep a környezetvédők szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az egész fennsíkon. A Pádis-fennsík egyike Európa igen kevés erdős karsztvidékeinek – magyarázta Paul Iacobaş CRSE-alelnök. A zöldek a közigazgatási per elindítása mellett a környezetvédelmi minisztériumot és a Bihar Megyei Tanácsot is értesítik az esetről, és ha kell, az Európa Tanácsig is elmennek. „Minden anyagi és emberi forrást megmozgatunk, hogy megmentsük a Pádist. Tartozunk ezzel az unokáinknak” – summázott Iacobaş.