Mégis lesz Guşă-szobor Marosvásárhelyen

A 23 önkormányzati képviselőből álló marosvásárhelyi városi tanácsban csak a tíz tagú RMDSZ-frakció szavazott kedden a szoborállító határozat visszavonása mellett. Korábban az RMDSZ-tanácsosok benyújtották a városházán a Ştefan Guşă ellen a katonai ügyészség által készített vádiratot, amelyet Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint Borbély László RMDSZ-képviselő bocsátott rendelkezésükre.

A városi tanács keddi ülése előtt Benedek István elmondta: „Nagyon komoly, a katonai főügyésztől származó érveink vannak. Borbély úr segítségével sikerült megszereznünk azokat a dokumentumokat, amelyek azzal vádolják a tábornokot, hogy aktívan részt vett a temesvári eseményekben, amelyek során emberek százai haltak meg, sebesültek meg, vagy tűntek el”.

Liviu Tudoran, a Demokrata Liberális Párt (PDL) városi tanácsosa azt nyilatkozta: nem látta ugyan a vádiratot, de egyetlen történész sem írta Ştefan Guşă tábornok számlájára a temesvári halottakat.

Ioan Judea ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szerint Guşă, „a forradalom hősének” szobra szebbé teszi a várost. Hozzátette: Guşă csak december 18-án érkezett Temesvárra, azt követően pedig „csak nyolcan” haltak meg az események során.

A keddi tanácsülésen elnöklő Claudiu Maior PDL-alpolgármester kifejtette: a vádiratban egyetlen tanú sem hozott fel közvetlen vádakat Guşă tábornok ellen, majd szavazásra bocsátotta a szeptemberi határozat visszavonásáról szóló tervezetet, amelyet a tanács 10 támogató és 12 ellenszavazattal, valamint egy tartózkodással elutasított. Az alpolgármester ezt követően bejelentette: a Guşă-szobrot felállítják Marosvásárhelyen.

Benedek: „Amit lehet, megtettünk”

A döntés után Benedek azt nyilatkozta a Krónikának: „Amit lehet, megtettünk. Én magyarul,  románul is elmondtam, hogy egy háborús bűnösnek nem lehet szobrot állítani. Ám a román tanácsosok, a liberális demokraták és a szocialisták ismét arra szavaztak, hogy igenis, készüljön el a szobor, a liberális tanácsos pedig tartózkodott”. Hozzátette, a vádirat világosan bizonyítja, hogy Stefan Guşát vád alá helyezték. „Tehát amíg vitatott az ő személyisége, amíg nem tisztázzák az 1989-es eseményekben vállalt szerepét, semmiképpen nem lehet köztéri szobra”, tette hozzá a tanácsos.

Peti András jogász, városi tanácsos szerint „ezek után a nemkormányzati szerveteken, magánszemélyeken van a sor, hogy megtámadják a közgyűlés határozatát. Bárki, aki nem ért egyet ezzel, főleg az érintettek, akik az 1989-es események idején hozzátartozójukat veszítették el, vagy akik részt vettek a forradalomban eljárást kezdeményezhetnek a közigazgatási bíróságon.”

Ioana Roman PDL-tanácsos a Krónikának azt mondta: „Nem szeretnék a témával kapcsolatos vitába belemenni, hiszen az utóbbi hetekben a hazai sajtóban számos érv és ellenérv is elhangzott, illetve napvilágot látott. Nem vagyok történész, és Ştefan Guşă tetteivel kapcsolatosan nem született semmilyen bírói ítélet. Szerintem eddig féligazságokat ismertünk meg vele kapcsolatban. Inkább a helyi tanácsban létező egyik szokásjogra utalnék, amelyet mindig felhasználtak, erre utaltak mind a román, mind a magyar tanácsosok, amikor utcák, terek elnevezéséről, szobrok állításról volt szó, éspedig arra, hogy elfogadjuk, tiszteletben tartjuk egymás javaslatait”.

Ioana Roman véleménye  szerint nem  volt fair-play lépés az RMDSZ-es tanácsosok részéről, hogy megtámadták a Guşă-szoborral kapcsolatos korábbi határozatot, hiszen mi is egyetértettünk azzal, hogy Sütő András szobrot kapjon a városban. Mi ezt megszavaztuk, mégis utólag mindenféle kifogással hozakodtak elő a magyar  képviselők”, magyarázta az újságíró-tanácsos utalva arra, hogy a Guşă-szobor felállításáról szóló határozat elfogadása előtt a román pártok képviselői megígérték az RMDSZ tanácsosainak, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását.

Szobor a temesvári forradalmárgyilkosnak

A Ştefan Guşă mellszobrának felállításáról szóló határozatot szeptember elején fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a döntés a tábornok nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született. A határozatot az RMDSZ-frakció tíz tagja is támogatta szavazatával. A határozat értelmében Guşă büsztje azon a több mint tíz éve éktelenkedő vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni.

Benedek István frakcióvezető szeptemberben azt nyilatkozta a Krónikának: nincs tudomása Guşă esetleges viselt dolgairól, és a román tanácsosok sem voltak teljesen tisztában a tábornok forradalomban betöltött szerepével.

Az 1994-ben elhunyt Ştefan Guşă volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A dossziéval foglalkozó katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stănculescuval és Mihai Chiţackal egyetemben vádat emelt ellene. Guşă még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát, miután 1989. december 20-án a kaszárnyákba parancsolta a Temesvár utcáira vezényelt hadsereget.

A vásárhelyi tanács határozata felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban, akiknek képviselője, Traian Orban korábban azt nyilatkozta  a Krónikának: „Ilyen is csak Romániában fordulhat elő. Elvégre az utóbbi húsz évben a megtorlás szinte valamennyi főszereplőjét valamilyen módon kitüntették”.

Markó Béla RMDSZ-elnök akkor szintén élesen bírálta, és baklövésnek nevezte, hogy a szövetség tanácsosai is áldásukat adták a temesváriakba lövető tábornok szobrára.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szoborállító határozat szeptemberi elfogadása után kijelentette: ezek után valamennyi  tanácsosnak erkölcsi kötelessége lenne lemondani. „Az lenne a legegyszerűbb, ha félreállnánk. Nekünk most viszont az a dolgunk, hogy kezeljük a helyzetet, és ígérem, kezelni is fogjuk” – jelentette ki erre reagálva a Krónikának az RMDSZ választmányi elnöke, Csegzi Sándor.

Érthetetlennek nevezte a vásárhelyi tanács szoborállítási terveit Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman exminiszterelnök is a Krónikának adott nyilatkozatában.

Dan Voinea volt katonai főügyész szerint a szoborállítási kísérlet előtt tisztázni kellene a tábornok szerepét. Voinea a Krónikának korábban elmondta: a katonai ügyészség a kilencvenes évek végén bűnösnek találta Guşát a temesvári tömegmészárlásban, és csak azért nem állították bíróság elé, mert 1994-ben elhunyt.

Smaranda Enache, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga társelnöke korábban erősen vitatható, cinikus szándéknak nevezte, hogy a rendszerváltás huszadik évfordulójának az esztendejében történik kísérlet Ştefan Guşă tábornok rehabilitálására.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kulcsalakja szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”.

A Guşă-szobor felállítása ellen online aláírásgyűjtés is indult, a petíciót több mint ezren írták alá.