
Felgyorsítják a Korond-patak ideiglenes elterelésének munkálatait Parajdon
Fotó: László Ildikó
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, szeptember 9-éig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be csütörtökön a Hargita megyei prefektusi hivatal.
2025. augusztus 07., 19:402025. augusztus 07., 19:40
A közlemény szerint a parajdi vészhelyzet ideje alatt számos intézkedést hoznak: többek között felgyorsítják a Korond-patak ideiglenes elterelésének munkálatait, tájékoztatják a község és a szomszédos települések lakosságát a helyzet alakulásáról, megtiltják a bejárást a katasztrófa sújtotta területre és a Só-szorosba, és ha a helyzet úgy kívánja, segítséget nyújtanak a veszélyeztetett területen kívül élő embereknek és háztartásoknak. A hivatal közölte, hogy
Jelenleg zajlik a patakon épített ideiglenes gát megemelése, a töltés tisztítása és rendezése, valamint zúzott kő behordása a mederbe a vizet elvezető csövek stabilizálása és rögzítése érdekében. A csövek jelenleg a patak teljes vízhozamát befogják és elvezetik, tehát a rendszer az elvárásoknak megfelelően működik – hangsúlyozta az Agerpres szerint a prefektúra.
A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett először vészhelyzetet a településen, amikor a heves esőzések után betört a Korond-patak vize a sóbányába. Ezután a vészhelyzetet rendszeresen meghosszabbították.
Eközben újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány – közölte csütörtökön a civilszervezet.

Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány – közölte csütörtökön a civilszervezet.

Bevezették hétfőn az elárasztott parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok az illetékesek szerint.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
szóljon hozzá!