Borús, szürke égbolt és csípõs hideget teremtõ szél fogadta tegnap az udvarhelyszéki Agyagfalván az 1506-os, illetve az 1848-as székely nemzetgyûlésekre emlékezõket. A másfél ezresre becsült tömeg tizede sem fért be a református templomba, ahol tíz órakor istentisztelettel kezdõdött az ünnepség. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese fohászában arra kérte Istent, hogy segítsen véget vetni annak a „gyakorlatnak”, miszerint a székelység ezer éve mindig lemarad valamirõl. A lelkipásztor az ördöggel szembeni harcra, ugyanakkor türelemre intette a híveket.
2006. október 16., 00:002006. október 16., 00:00
A széthúzás példája A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévõ emlékmûhöz Markó Béla és a kíséretében lévõ Hargita megyei RMDSZ-képviselõk és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevõk. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítõleg azonos számban voltak – a jelenlévõk többsége az SZNT-naggyûlésekrõl ismert arc volt –, nem lehetett látni viszont az RMDSZ saját piros tulipános zászlóit. A Szózat eléneklése és az 1506-os Constitutio néhány szemelvényének felolvasása után – bár Farkas Márton, a házigazda bögözi polgármester és Antal István képviselõ, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke is az összefogás szükségességérõl és az ünneplés méltóságáról beszélt – szórványos fütty fogadta Markó Bélát. „Nemcsak a múltról, a jövõrõl is akarunk beszélni itt Agyagfalván, arról, hogy egyenlõségben, méltóságban és tisztességben akarunk élni Romániában és az Európai Unióban – mondta az RMDSZ elnöke. – Ehhez szükségünk van a múlt példájára is, az összefogásra, mert Agyagfalva példája errõl szól. Nem az volt a kérdés elõdeink számára sem, hogy szembe kell-e fordulni az elnyomással, hanem az, hogy miként? A radikális és a mérsékelt álláspontok ütközése, a széthúzás eredménye az 1848-as szászrégeni vereség lett, a tanulsága pedig az, hogy egységben, összefogással kell cselekednünk, mert ha nem, veszítünk.”
Székely sikertörténet, hivatalos magyar nyelv Markó Béla szerint a Székelyföld története minden tragikus esemény ellenére sikertörténet, hiszen a székelyek megõrizték azonosságukat, anyanyelvüket. „Innen üzenem a román nacionalistáknak, hogy vége az asszimilációs politikának. Székelynek lenni nem betegség, mi jól érezzük magunkat a bõrünkben, nem kell minket kigyógyítani” – fogalmazott. – „Nem elzárkózni akarunk, határokat vonni magunk és a világ közé, hanem a saját dolgainkról mi magunk akarunk dönteni. Az autonómia és a szolidaritás Európáját akarjuk.” Markó azt is kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. A szónok beszédét többször megtapsolták, néhányszor bekiabálással, füttyel, hurrogással zavarta meg egy kisebb csoport, a szövetségi elnök azonban nem engedte kizökkenteni magát. A bekiabálók a területi autonómiát, a népszavazást kérték számon, illetve Csapó József nevét skandálták. Az SZNT elnöke azért maradt távol a rendezvényrõl, mert az RMDSZ nem engedélyezte, hogy beszédet mondjon. Hiányzott azonban Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, akinek késõn küldtek meghívót, és Szász Jenõ, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, akit Székelyudvarhely független polgármestereként hívtak meg. A közbekiabálásokból jutott a székelyföldi polgármesterek közül elsõként felszólaló Török Sándornak, Kézdivásárhely polgármesterének is. A szónoki kérdésre – miért szól hozzánk románul a rendõr, ítélkezik románul a bíró? – „Kérdezd Markót!” közbekiabálással válaszoltak. A hat felszólaló elöljáró közül csak Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester igyekezett kitörni a beszédek intellektuális-mûvelt ünnepélyességébõl, és a hallgatóság enyhén ellenséges részét is tapsra késztette. Igaz, egyértelmûen kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az õ meggyõzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. A Krónika kérdésére válaszolva elmondta: ezzel a beszéddel készült, nem az agyagfalvi hallgatóságra szabta át a szöveget. „Ugyanezt mondtam a csíksomlyói búcsún és a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai, a területi autonómiaigényt bejelentõ tanácskozásán is. Területi autonómiát – akár népszavazással is” – egyértelmûsítette. A polgármesterek beszéde után a csíkszeredai nyilatkozatot is felolvasták, majd az 1506-os Constitutio emléke elõtt tisztelgõ emléktáblát avatták fel, amelyet a magyar és a székely himnusz eléneklése után a résztvevõ szervezetek, önkormányzatok képviselõi megkoszorúztak.
Markó találkozik Csapóval? Az ünnepség után újságírói kérdésre Markó Béla újfent kijelentette: az autonómia ügyében szorgalmazott népszavazás megrendezését nem engedélyezik Románia törvényei. „Mivel nem akarunk a hazugság bûnébe esni, nem ígérhetünk ilyesmit az embereknek” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A Krónika felvetésére Markó megerõsítette: az RMDSZ készül a népszavazási törvény módosítására, amelynek szükségességét több község sikertelen szétválási kísérlete is alátámasztja. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor bejelentette: kész együttmûködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetõivel is. Ennek elsõ lépése az a pénteken esedékes találkozó lehet, amelyet Csapó József SZNT-elnök kezdeményezett, s amelynek Markó Béla kész eleget tenni.
Székely szocreál kálvária Az 1848-as agyagfalvi nemzetgyûlés emlékmûve felállításának elsõ kísérlete 1973-ra, a 125. évfordulóra tehetõ. A 100. évfordulón állított kopjafa ekkorra már elkorhadt, kicserélték, de megfogalmazódott egy maradandó, az esemény jelentõségéhez méltó emlékmû igénye. Az szervezõbizottság – kikérve Kós Károly és Nagy Imre véleményét is – öt méter magas, kehely formájú kõoszlopot állított volna emlékül. 1973 októberében a negyventonnás hasított hargitai sziklatömbök már az agyagfalvi réten vártak a felállításra, ám a Hargita megyei pártvezetés az utolsó pillanatban leállította a munkát. Öt évvel késõbb pályázatot írt ki az RKP megyei bizottsága egy más elképzelés szerinti emlékmû felállítására, amelyet Kulcsár Béla szobrászmûvész nyert meg. A kivitelezéssel Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi mûvészeket bízták meg. A ma is látható, szocreál hatású szoborcsoport elõmunkálatait a borszéki travetinbányában végezték két éven át. Az agyagfalvi alap elkészítése után, 1980-ban szállították a helyszínre a köveket, és 1982-re fejezték be a szoborcsoportot és a hátteret adó lángnyelvek kidolgozását. A hivatalos felavatására azonban 1990-ig kellett várni, addig a megemlékezéseket is csak a falu belterületén engedélyezte a hatalom, az eredeti és 1848-as kiáltványból vett idézetek öntvénytábláit sem engedték a talapzatra szerelni.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.