Mária útját követni

Már a reggeli órákban a Somlyó felé vezetõ úton hömpölygõ, keresztaljákat vivõ végeláthatatlan tömeg zászlót lobogtatva, énekelve vonult Somlyó hegye felé. Népviseletbe öltözött zarándokok, díszegyenruhás huszárok, lovagrendek és más szervezetek képviselõi tarkították a zarándokok tömegét. A délelõtti napsütés után, éppen a szentmise kezdetekor eleredõ hideg esõ sem riasztotta el õket, kitartóan végighallgatták a szertartást.

Gyalogosan vagy erdélyi körúttal összekötve

A közelebbi és távolabbi településekrõl is többen gyalog tették meg otthonuktól az utat. Madéfalváról több mint négyszázan érkeztek gyalogosan zarándokolva három órát, mondta el Pál Réka és második osztályos kishúga, Emese, akik számára a búcsú része a gyalogos zarándoklás. Korát meghazudtolva gyalogolt ki a városközpontból a hegyre a 81 éves Czakó Katalin is, aki több mint tizedszer jött el a búcsúra. „Megsegített a jó Isten, és fel tudtam jönni a hegyre” – mondta a néni, aki egyik Kolozsvár melletti faluból érkezett. – A Szûz Máriába vetett hitem, és a magyarsághoz tartozás hoz el ide újra és újra, és ebben erõsít meg mindig, talán a fáradságot is ezért nem érzem”. A búcsúra évrõl évre többen érkeznek Csángóföldrõl. A lészpedi Bálint Ilona elsõ alkalommal látogatott el Csíksomlyóra, ahová unokáit hozta el búcsút látni. „A nepotokat hoztam el, a tanító bácsi ajánlotta, akihez magyarórára járnak, hogy ide el kell jönni” – mondta a népviseletbe öltözött csángó asszony. A szoknyájába csimpaszkodó, tizenkét éves Francisc helyett a nagymama szól, hiszen „csak egy kicsit” beszél még a fiú magyarul, mivel csak három hónapja jár magyarórákra.

Erdélyi körúttal, kulturális programokkal kötötte össze a búcsút egyik debreceni csoport, akiknek vezetõje, Medgyesi István már húsz éve jár rendszeresen búcsúra. „Mikor elõször jöttem, a kegytemplom elõtt tartották a misét, még elfértünk ott, és persze akkor is szakadt ránk az esõ. Évrõl évre bõvül a mi csoportunk is hivõkkel és nem hivõkkel, hisz az összetartozás élménye vallástól, hittõl függetlenül nagy öröm mindenkinek, itt érezni, hogy egy közösség vagyunk, mindig feltöltõdve megyünk haza” – fejtette ki.

„A reggeli misén is részt vettünk a kegytemplomban, akkor még be lehetett férni” – mondta az Érkeserûrõl érkezett Kiss Irén, aki csíksomlyói származású, így kettõs öröm számára minden évben a búcsú, hisz nemcsak a megtisztulás ünnepe, hanem családi összejövetelre is jó alkalom ez a nap.

Mária útját, a szabadság útját követni

A Somlyó hegyét ellepõ tömegnek Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntõbeszédében kiemelte, a csíksomlyói zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, ahol mindenki egyenlõ, és csak egy meghívottja van a búcsúnak, a fõcelebráns és szónok, idén Schönberger Jenõ Szatmár megyei püspök. Ugyanakkor figyelmeztetett: keresztényi kötelesség részt venni a június 1-jei választásokon. Bejelentette, 2009-ben ezredik születésnapját ünnepli az erdélyi egyházmegye, ennek kapcsán egy éven át tartó ünnepségsorozatot szerveznek szeptember 13-i kezdettel Csíksomlyón.

Mária útjának követésére intette a hallgatóságot Schönberger Jenõ püspök, akinek prédikációját már zuhogó esõben hallgatta végig a tömeg. A megtestesülés történetét idézte fel a püspök kiemelve, Mária a legnagyobb szabadságot nyerte el azáltal, hogy igent mondott Isten neki kijelölt feladatára, Krisztus hordozására, és Krisztus-hordozó, élõ tabernákulummá vált. „Mária megértette és hitte, Istennek semmi sem lehetetlen, ezért a legokosabb és legszabadabb teremtmény, amikor Isten szolgálójának mondja magát. Ezt a szabadságot és azt a hitet kell eltanulnunk Máriától” – hangsúlyozta a püspök. Ugyanakkor kiemelte, Mária joggal kéri, hogy az összetartás, szeretet, megbocsátás határozza meg életünket, ez alól nem bújhat ki senki arra hivatkozván, hogy nem helyezkedhet szembe a gazdasági és politikai törekvésekkel, az Európai Unió elõírásaival. „Mi döntjük el, hogy beengedjük vagy sem életünkbe az Isten törvényeivel ellentétes elõírásokat, melyek csak akkor rombolhatnak, ha helyet adunk nekik életünkben. Nem a törvény öl, hanem az ember” – mutatott rá a püspök. „Isten, haza, család, tisztaság és becsület, felelõsségtudat, munka, áldozat és életszentség jelszavakat tûzzük a lelki szabadság zászlajára, melyet feladatunk hordozni” – zárta mondanivalóját Schönberger Jenõ.

Plüssmajom a vásárban

Az idei búcsúra vonatkozó korlátozásával – melyben megtiltotta az utcai árusítást, így a standosok csak az udvarokban árulhattak a tulajdonos engedélyével – a városvezetés remélte, hogy a kézmûves és népmûvészeti tárgyak kerülnek túlsúlyba. Ennek ellenére a kürtõskalácsot, lángost, könyvet, kézmûves tárgyakat kínáló sátrakon kívül, ruhákat, tízlejes cipõt, napszemüveget, sapkát, órát, szõnyeget, játékokat árusítókat egyaránt lehetett látni. A búcsús vásár idei „slágere” a plüssmajom volt, a búcsúra igyekvõ zarándokok között lépten-nyomon lézengõ árusokba lehetett botlani, akiken fürtökben lógtak a majmok.