Március 15: Semjén lóháton vonult be Kézdivásárhelyre

Semjén Zsolt lóháton csatlakozott a kézdivásárhelyi huszár-hagyományőrzőkhöz

Lóháton érkezett péntek délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében hangsúlyozta: Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét hozta Székelyföldre.

A magyar kormány tagja Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Olosz Gergely szenátorral és Fejér László Ödön képviselővel együtt a főtéren felvonuló huszár-hagyományőrzőkhöz csatlakozott.

A kézdivásárhelyi szervezők azt mondták: a lovas felvonulás hagyomány, de első ízben fordul elő, hogy politikusok is lóháton érkeznek az ünnepségre.

Ünnepi beszédében Semjén Zsolt rámutatott, azért jött Székelyföldre, hogy Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét tolmácsolja. Felidézte: a magyar parlamenten lobogó székely zászló alól indult a kézdivásárhelyi ünnepségre, és útján azt tapasztalta, mind a magyarországi falvak, városok, mind pedig a székelyföldi polgármesteri hivatalokon ott lobogtak a székely zászlók.

„Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban és megértessük román barátainkkal is, hogy amit mi akarunk, kérünk, követelünk nem valamilyen soha nem látott extremitás, hanem az a legtermészetesebb jog az Európai Unióban. Mert a nemzeteknek, a nemzetiségeknek a jogai, azok emberi jogok a közösség szintjén. Amikor mi szabadságunkhoz, nemzeti önazonosságunkhoz ragaszkodunk, akkor emberi jogainkhoz ragaszkodunk” - hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Kézdivásárhely főterén, amely a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, Gábor Áronnak a nevét viseli, több ezren gyűltek össze a magyar nemzeti ünnepen. Az ünnepség végén Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, az önkormányzat nevében székely zászlót vont fel a szabadságharcos szobra mögött álló zászlórúdra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében.

„Ez egy válasz a jelképeink elleni hadjáratra, hisz nap mint nap perelnünk kell a prefektusi hivatallal azért, mert közintézményeinken ott lobog a székely zászló. Azt szeretnénk, hogy ez a zászló örökre itt lobogjon a Gábor Áron téren” - mondta Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere.

A város főterén álló másik zászlórúdra a - szimbólumot közösségi jelképpé tevő - Székely Nemzeti Tanács képviselői vontak fel egy másik székely lobogót.

A kézdivásárhelyi ünnepségen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét és azt a március 10-én a román kormányhoz intézett beadványt, amelyben a székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői területi autonómiát követeltek a Székelyföldnek.

Ünnepi üzenetben köszöntötte a romániai magyarokat Victor Ponta

Üzenetben fejezte ki jókívánságait a március 15-ét ünneplő romániai magyaroknak Románia miniszterelnöke.

Victor Ponta emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalomban az erdélyi románok és magyarok nem álltak a barikád egyazon oldalán, de a forradalmak elfojtása után ma is érvényes közös következtetésre jutottak: „a két nemzet ügyét nem a kardnak, a háborúnak, hanem a békés együttélésnek kell eldöntenie” - áll a miniszterelnök március 15-i üdvözletében.

Kitért arra, hogy a románok és a magyarok egyaránt az Európai Unió tagjai, közös európai jövő elébe néznek, nyelvük kultúrájuk és hagyományaik pedig a közös európai jövő alkotóelemei.

„A két kormánynak kötelessége azon munkálkodni, hogy Románia és Magyarország közös európai úton haladjon, közös regionális fejlesztési politikát dolgozzon ki, és tárgyalnunk kell a gazdaságról, a munkahelyekről és a két ország szociális helyzetének javításáról” - fogalmazott Victor Ponta.

A miniszterelnök megemlítette, Magyarország export-partnereinek sorában Románia a második helyen áll. Hozzátette, a kétoldalú kapcsolatokban a regionális projektek élveznek elsőbbséget.

Victor Ponta sajnálatosnak tartotta, hogy ritkán esik szó a magyarok és románok békés egymás mellett éléséről, a közös családokról, a közösen felnevelt gyermekekről. Úgy vélte, a régió magyar és román polgárai ugyanazokkal a gondokkal küzdenek. „Mindannyiunk kötelessége jövőnket, gyerekeink jövőjét együtt építeni” - áll a miniszterelnök üzenetében.

A kormányfő biztosította a romániai magyarokat arról, hogy mindvégig „a toleranciát, az önmérsékletet, a kiegyensúlyozott és konstruktív érveket értékelő, becsületes” tárgyalópartnerük marad. „Azt akarom, hogy országunk állampolgárai nemzeti hovatartozásuktól függetlenül jólétben éljenek és úgy érezzék: e kormány képviseli őket” - fogalmazott a miniszterelnök. Abbéli reményét is kifejezte, hogy a román-magyar együttműködés „az eddigiekhez hasonlóan jól, az európai értékek szellemében és minden állampolgár érdekei szerint alakul”.

Romániában 1997 óta évről évre üdvözli a miniszterelnök nemzeti ünnepükön az ország magyar nemzetiségű polgárait. Az üzenet szövegét általában az ünneplés valamennyi helyszínén felolvassák a kormány helyi képviselői vagy a rendezvények szervezői.