Veszélyhelyzet-kezelés. Sótalanító berendezés Gyulakután
Fotó: Novák Levente Facebook-oldala
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
2025. október 30., 20:052025. október 30., 20:05
A közép-erdélyi megye vészhelyzeti bizottsága sokadszorra hosszabbította meg a veszélyhelyzetet, melyet június 2-án hirdetett meg Dicsőszentmárton városban, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben és a hozzájuk tartozó falvakban. A hatósági intézkedésre azért volt szükség, mert a Kis-Küküllő folyó sótartalmának növekedése miatt a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A Maros megyei prefektúra tájékoztatása szerint október 29-étől kezdődően újabb 30 nappal meghosszabbították a rendkívüli helyzetet – jelentette az Agerpres hírügynökség. Ez idő alatt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik a Kis-Küküllő vizének sótartalmát, valamint ivó- és háztartási vizet biztosítanak az érintett települések lakóinak, összesen mintegy 40 ezer embernek.
A prefektúra arról is beszámolt, hogy a térség három víztisztító állámásán – Gyulakután, Küküllőszéplakon és Dicsőszentmártonban – az ütemterv szerint zajlik a sótalanító berendezések beszerelése. Mint közölték,
A prefektúra szerint a berendezések beszerelésével legkésőbb november végére elkészülnek. A hatóságok rövid távú megoldásnak szánják a Kis-Küküllő vízének sótalanítását, meglátásuk szerint hosszú távon a folyó helyett a bözödújfalusi víztározóból kellene biztosítani a térség vízellátásához szükséges nyersvizet.
Maros megyében 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállított az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak öt hónapja a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek: újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!