Magyarul beszélő nevelőszülőknél helyezték el a Magyarországról hazaküldött gyereket

„Néhány napig előfordulhat, hogy magyarul nem beszélő családba kerül a gyerek, de amint lehet, megfelelő helyet keresünk számára” – magyarázta Mailat. A szakember szerint az ötéves Ádám Kőhalom környékén, magyarul beszélő hivatásos nevelőszülőknél van, egy olyan családnál, amely már nevelt Magyarországról repatriált kiskorút. Brassó megyében összesen húsz, magyarul is beszélő hivatásos nevelőszülő dolgozik, így minden esetben tudják biztosítani a gyermek törvény által szavatolt jogát, hogy megtanulhassa és használhassa anyanyelvét, vagy hogy beszélni tudjon nevelőszüleivel.

Fehér Gabriella, a Kovászna megyei szociális és gyermekvédelmi hatóság szóvivője a Krónikának kifejtette, a 2004/272-es számú törvény szavatolja, hogy a gyerekeknek biztosítani kell a nyelvi jogokat. A magyar és a román gyerekek esetében minden alkalommal figyelembe veszik, hogy olyan nevelőszülőknél nőjenek fel, akikkel anyanyelvükön beszélhetnek. Ritkán, kényszerhelyzetben előfordul, hogy átmenetileg néhány hétre más nemzetiségű nevelőszülőhöz kerül a gyerek, de ez csak a még nem beszélő csecsemőkkel történhet meg, pontosított a szakember. Fehér Gabriella szerint a háromszéki intézményhez még nem érkezett olyan megkeresés, hogy ottani magyar hivatásos nevelőszülőknél helyezzenek el románok lakta megyében élő magyar nemzetiségű, állami gondozásban levő kiskorút.

Magyarországról került Kőhalomra

Ádám öt esztendővel ezelőtt Magyarországon született. Romániai származású édesanyja a kórházban hagyta és lemondott róla. Az újszülött csecsemőotthonba került, majd nyolc hónapos korában a kecskeméti SOS-Gyermekfaluba vitték, ahol ötéves koráig hivatásos nevelőszülőknél élt. Idén januárban a két ország közötti egyezmény értelmében a csak magyarul beszélő kisfiút Romániába hozták. Magyar nevelőszülei csak annyit tudtak, hogy Ádám Brassóba kerül.

Az MTI információi szerint a gyermekfalu munkatársai személyes kapcsolataikat felhasználva keresték meg a brassói gyermekvédőket, és akkor derült ki: a romániai szakemberek nem gondoltak arra, hogy a kisfiú csak magyarul beszél, ugyanis az a személy, aki érte ment és átvette a határnál, nem beszélt magyarul. A kisfiú ügyét egyébként egy sepsiszentgyörgyi lakos Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes figyelmébe is ajánlotta.

Ádám Kőhalom környékén magyarul beszélő nevelőszülőknél él, de magyarországi sajtóértesülések szerint román tannyelvű óvodába jár. Magyarországi nevelőcsaládjának tagjai álljtólag nemrég meglátogatták a kisfiút új otthonában, és szeretnék őt visszavinni Magyarországra, ezért megfellebbezték az ügyben eljáró V. kerületi gyámhatóság határozatát.

Alkotmányellenes a hazatoloncolás?

Magyarországi civil szervezetek alkotmányellenesnek tartják a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje az anyaországban élő gyermekek hazaküldését. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság az állampolgári jogok biztosához fordult, és Ádám Romániába küldésével kapcsolatban is sürgős vizsgálatot kért az ombudsmantól. A két szervezet nemrég közleményben szögezte le: Magyarországon jelenleg csaknem 40 ismeretlen állampolgárságú gyermek él gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél, és számuk évente öt-tízzel növekszik.

Ha a nem magyar állampolgárságú anyától magyarországi kórházban született gyereket édesanyja a születése után az intézményben hagyja, a gyermeket a jogszabályok alapján ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezik, magyar állampolgárságot nem szerezhet és nem fogadható örökbe. Magyarország és a feltételezett származási ország gyermekvédelmi hatóságai sokszor több év elteltével tisztázzák a gyermek jogi státusát. Eközben az évek során a gyermek beilleszkedik, kötődik magyar nevelőszüleihez.

A magyarországi civil szervezetek nehezményezik, hogy az országok közötti megállapodás nyomán a budapesti gyámhivatal a lehető legrövidebb időn belül elrendeli a gyermek átadását a származási országnak, nem ad időt a felkészítésére, és nem egyeztet a nevelőszülőkkel. Ádám esetében a magyarországi gyámhivatal sem az ottani nevelőszülőkkel, sem a brassói gyermekvédőkkel nem közölt olyan információkat, amelyek megkönnyíthették volna a kisfiú beilleszkedését új környezetébe.

A magyarországi szervezetek álláspontja szerint a repatriálás és annak módja nem megfelelő és jogszabálysértő: az évek óta családi környezetben élő, nevelőszüleikhez kötődő gyermekek kiszakítása megszokott környezetükből sérti az alkotmányban megfogalmazott gyermekvédelmi követelményeket, és nem egyeztethető össze a New York-i gyermekjogi egyezmény előírásaival. A civil szervezetek azt kérték az állampolgári jogok országgyűlési biztosától, hogy folytasson soron kívüli, sürgősségi vizsgálatot Ádám ügyében.