Magyaroknak is jut a költségvetésből

Az idei költségvetés-tervezet 2009-hez képest 27 százalékos bevételnövekedést irányoz elő, a többlet kölcsönökből és vissza nem térítendő támogatásokból jön össze – ismertette a tervezetet az alpolgármester.

A közel 626 millió lejes bevételi oldal 32 százaléka saját bevételekből származik, beleszámítva az idén bevezetett speciális helyi adókat és illetékeket is – köztük a sokat vitatott közrendilletéket, amelyet az éjszaka is működő szórakozóhelyek fizetnek, a műemlékadót, amelyet a régi épületeket elhanyagoló tulajdonosoktól, illetve a köztisztasági illetéket, amelyet a szemétszállító vállalattal nem szerződő lakosoktól gyűjtenek be. 28 százalékot tesz ki az az összeg, amelyet az államkasszából remélnek megkapni, a további vissza nem térítendő támogatások pedig elérik a teljes összeg 23 százalékát. Tíz százalékot bankkölcsönökből kíván megszerezni a városvezetőség.

A működési költségek az elmúlt években a kiadási oldal 67-68 százalékát érték el, idén ezt 57 százalékon kívánják tartani az illetékesek. A legnagyobb összegeket a tanügyre költenék, ezt követik a közszolgáltatások, illetve a szociális tevékenységek. A kulturális programok, sportesemények támogatására mindössze egy százalék jutna. Saját zsebből finanszírozza az önkormányzat a közvilágítás és néhány utca korszerűsítését, a köztisztaság, illetve a zöldövezetek fenntartását. Az ipari park kialakítására, illetve az utak, utcák felújítására felvett bankkölcsönök miatt a város adóssága nőtt tavalyhoz képest: az idén fizetendő összeg a költségvetés öt százalékát teszi ki. A tervezetet várhatóan márciusban fogadhatja el a helyi tanács.

Támogatás a magyar településeknek

Ötszázezer lejjel támogatja idén a megyében működő civil szervezetek ifjúsági, kulturális és sportprogramjait, valamint 700 ezer lejjel az egyházakat a Kolozs Megyei Tanács is – az összeg szerepel a megyei önkormányzat tegnap elfogadott idei költségvetésében. „A tavalyi év folyamán jelentős összegekkel járultunk hozzá falunapok szervezéséhez, néptánc-találkozók rendezéséhez a megye magyarlakta településein. Kiemelt problémaként kezeljük a történelmi egyházak azon kérelmét, hogy a megyei tanács támogassa a műemlék templomok javítását” – értékelte az RMDSZ-frakció kezdeményezését Fekete Emőke, a megyei önkormányzat alelnöke.

Mint mondta, a községi utak karbantartására kétmillió lejt, a kórházak javítására pedig hatmillió lejt hagyott jóvá a tanács. Az alelnök szerint továbbra is elsőrendű szempont számukra, hogy a magyarlakta települések infrastruktúráját fejlesszék. A magyar tanácsosok kezdeményezésére a megyei tanács a saját költségvetéséből biztosítsa a munkálatok finanszírozását azokban a falvakban, amelyekben még nem sikerült az ivóvíz-, illetve a csatornahálózatot pályázati forrásokból megvalósítani.

A magyar tanácsosok továbbá egy megyei program elindítását is kezdeményezték, melynek célja játszóterek építése. Az idei költségvetésben 450 ezer lejt különítettek el a célra. Emellett azt is sikerült elérni, hogy a megyei tanács biztosította a napi étkezést a kolozsvári Báthory István Gimnáziumban működő speciális osztályokban magyarul tanuló 29 diáknak is.

Kevesebb pénz Kolozsváron

Reálértékben drasztikusabban csökkent Kolozsvár költségvetése, mint a Sorin Apostu által bejelentett 7,9 százalék, azonban előrelépésnek számít, hogy a tanács elkülönített 3,2 millió lejt a filharmónia székhelyének felépítésére – értékelte a kincses város kedden elfogadott büdzséjét Csoma Botond. Az RMDSZ-es frakcióvezető örvendetesnek tartja, hogy a tanács prioritásként kezeli a filharmónia székhelyének a kérdését, annak ellenére, hogy az intézmény a megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozik.

„Prioritásként kell kezelni a kérdést, partnerséget kell kialakítani a megyei tanáccsal, és meg kell győzni a tanácselnököt, hogy a stadion építése mellett fektessen hangsúlyt a filharmónia székhelyének felépítésére is” – hangsúlyozta Csoma Botond.