Magyar tanügyi gondok

A romániai magyar oktatás számára jelen pillanatban a fejkvótán alapuló finanszírozási rendszer szeptemberre tervezett bevezetése jelenti a legnagyobb gondot. Sok helyütt ugyanis az alacsony diáklétszám miatt osztályokat, iskolákat kell összevonni, így több településen is ingázásra kényszerülnek a magyar diákok.

A Pásztor Gabriella által összeállított jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy fennáll a veszély: a megszűnő magyar osztályok diákjait lehet, hogy inkább román osztályokba íratják majd át az ősztől a szülők, semhogy vállalják az ingázással járó költségeket, illetve a plusz stresszt. A szociálisan hátrányos helyzetű családok nem tudják felvállalni a diákok ingáztatását, a bérletek kifizetése sokszor késik, a pályázható támogatások esetlegesek – mutat rá a dokumentum, amely további problémaként említi azt is, hogy a legtöbb település nem rendelkezik iskolabusszal.

Azokból az osztályokból, amelyekben az összevonás miatt több évfolyam is kénytelen együtt tanulni, a legtöbb szülő kimenekíti gyermekét, és vagy vállalja az ingázás költségeit, és beutaztatja a legközelebbi magyar iskolába a gyereket, vagy sokkal valószínűbb, hogy román tagozatra íratja. Hiszen a létszámnövelés egyértelmű velejárója a színvonal csökkenése – vonták le következtetésként a hétvégi tanácskozáson a pedagógusok, akik attól is tartanak, hogy az összevonások következtében rengeteg oktató marad állás nélkül.
Gondként hozták fel az erdélyi és partiumi oktatási szakemberek, hogy bár a tanügyminisztériumtól a megyéknek leosztott fizetésalap számottevően nem változott a tavalyhoz képest, a nyilvánosságra hozott adatok mindössze plusz/mínusz 10 százalékos eltérést mutatnak, nem igazságos a települések közötti megosztás.

Mint hangsúlyozták, a helyi önkormányzatoknak, illetve iskoláknak leosztott összegek esetében olyan extrém helyzetek is vannak, amikor a tavalyhoz viszonyítva a plusz/mínusz 50 százalékot is eléri a különbség, a vonatkozó, 1618-as kormányhatározat azonban nem teszi lehetővé, hogy bár egy megyén belül újra lehessen osztani a pénzeket, hogy mindenki a lehető legjobban járjon. Pedig jelenleg több helyen is fennáll a veszély, hogy július–augusztus után már nem lesz pénz a tanári bérek kifizetésére.

A romániai magyar pedagógusok javasolták további objektív differenciáló együtthatók bevezetését, jelenleg ugyanis a differenciálás csupán oktatási szintekre, oktatási környezetre (város, falu), illetve kisebbségi oktatásra van lebontva. A differenciált koefficiensekkel kapcsolatban jelezték továbbá, hogy növelni kell a „fejadagot” a step by step típusú osztályok esetében, mivel a jelenleg hatályos törvény két tanítónőt enged meg osztályonként, az új rendszer viszont csak egynek a fizetésére biztosít finanszírozást.