Magyar szerelvény érkezik Gyimesbükkre

Arról, hogy a budapesti Keleti pályaudvarról nosztalgiaszerelvény induljon Erdélybe a Román Állami Vasúttársaság (SNCFR) és a Magyar Államvasutak (MÁV) Tánczos Barna szállítási államtitkár közvetítésével kötött megállapodást. A vonatot ipartörténeti érdekességként számon tartott és felújított 017-es számú, magyar címeres Nohab-mozdony vontatja majd. Gyimesbükkre hatvannégy éve futott be utoljára magyar felségjelû mozdony. „Jelenleg az õrház felújítását végezzük, hogy elkészüljön a május 11-i eseményre” – nyilatkozta Deáky. A hajdani õrház – amelyet a román vasúttársaság eladott, és így került a vállalkozó tulajdonába – évek óta használaton kívül van. Magyarországi magánszemélyek és egyesületek adományaiból mintegy kétmillió forintot sikerült összegyûjteni az õrház magyar vasúti szabványok szerinti restaurálására. A további szükséges összeget helyi forrásokból teremtették elõ.

Az õrházban állítják ki a helyi Bilibók Ágoston nyugalmazott vasúti mûszaki tiszt vasúttörténeti gyûjteményét. Õ a gyimesi vasútvonal történetének kutatója és tárgyi emlékeinek lelkes gyûjtõje. Bilibók szerint a szárnyvonal építésének ötletét román–magyar kormányközi tárgyalásokon vetették fel 1874-ben, hogy biztosítsa a vasúti öszszeköttetést Erdély és Moldva között. 1891-ben döntötték el, hogy megépítik a Sepsiszentgyörgyöt Szászrégennel összekötõ, mintegy 300 kilométer hosszú székely körvasutat. Az ezt meghosszabbító gyimesi szárnyvonal elkészítésérõl végül 1895-ben határoztak. Két év múlva, 1897. október 18-án pedig fel is avatták a vonalat. Ekkor robogott be az elsõ vonat Gyimesbükkre. A helyi vasútállomás volt a hajdani monarchia legkeletibb határállomása. Ezt a státusát méretei is hangsúlyozták: a Pfaff Ferenc mohácsi születésû építész tervei alapján emelt épület hossza 102 méter, szélessége 13 méter. Hajdanán ebben az épületben végezték a fõ vámvizsgálatot a magyar és a román vámosok egyaránt. Földszintjén a vám mûködött, de helyet kaptak az állami hivatalok is, az emeleten pedig szolgálati lakásokat rendeztek be. Magyar vezetõ legutóbb 1943-ban fordult meg az épületben Imrédy Kálmán egykori miniszterelnök személyében.

Az állomás közelében lévõ õrház felavatása mellett a csíksomlyói zarándokok látogatása alkalmából egy másik ünnepi eseményre is sor kerül. Tánczos Barna szállítási államtitkár ugyanis arról tájékoztatott, hogy a román hatóságok hosszú ideje tartó vonakodása után most elhelyezik az állomás épületének falán a Pfaff emlékét megörökítõ, román–magyar nyelvû emléktáblát is. Pfaff tervei alapján készült egyebek között Brassó, Piski, Arad, Temesvár-Józsefváros, Kolozsvár, Szatmár, Nagykároly, valamint Érsekújvár, Pozsony, Kassa, Galánta, Fiume, Zágráb vasúti állomása.

Hírösszefoglaló