Magyar nyelvű videohírportált indítottak Nagyváradon

„A rendszerváltás óta eltelt húsz év után oda jutottunk, hogy Váradnak nincs olyan információbázisa, ahol filmezett anyagokból értesülhetnének az érdeklődők az eseményekről” – magyarázta Villányi Zoltán a portál szombat délutáni bemutatóján. A 90-es évek elején az első helyi tévécsatorna, a TVO még sugárzott magyar nyelven, majd ennek megszűnése után jelent meg a ma is működő kábeltévéadás, a TVS.

Ennek hamarosan külön magyar csatornája indult TVS2 néven, ám néhány év alatt meg is szűnt. Ma a TVS mindössze egy ötperces magyar nyelvű híradót szolgáltat naponta, és ebben is kizárólag a román összeállításban megjelent hírek fordításai jelennek meg, a város 27 százalékos magyar közösségét érintő eseményekről említés sincs – méltatlankodott a szakember.

Bár két megyei napilap is megjelenik magyarul, emellett van rádió és internetes hírportál is, az innen küldött videoanyagok a magyarországi tévék szerkesztőségeinek szűrésén esnek át, ezért van igény és szükség egy olyan felületre, ahol minden, az itteni magyarokat érintő kérdésről szó esik – mondta Villányi.

Bár az erdélyi magyar televízió ötlete már 1989 előtt megszületett, különböző okok miatt még a mostanában induló adás sem olyan, mint amilyennek eredetileg tervezték – mesélte a bemutatón Csép Sándor kolozsvári televíziós szakember. Felidézte: a kezdetekkor Medgyessy Péter magyar miniszterelnök ígért egymilliárd forintot a projektre, de lemondatásával és Gyurcsány Ferenc érkezésével ebből összesen 300 millió maradt. „Sokan azt mondták, ennyiből lehetetlen televíziót indítani, pedig a kolozsvári tévét nulla lejjel kezdtük” – méltatlankodott Csép Sándor.

Az orgánum megszületett, de Csép nehezményezi, hogy a működtetők nem vették fel a kapcsolatot a magyar szakemberekkel, hanem egy menedzserre bízták a vezetést. A most induló váradi portál szerinte azért is különösen jelentős, mert olyan közösséget alakít ki az internetes nézők között, amilyet a hagyományos technikával lehetetlen lenne létrehozni. A varadvideo.ro-n a tudósítások mellett érdekes embereket is bemutatnak, például Románia favágóbajnokát, aki Bihar megyei, a térség utolsó citerakészítőjét, vagy a táncoló szalontai nagymamákat – ígéri Villányi Zoltán.