
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar napilap nélkül
Fotó: Pixabay.com
Napilapként beszünteti megjelenését a romániai magyar újságírás két jelentős hagyományú, jelenlegi formájában éppen 35 éve alapított napilapja, a nagyváradi Bihari Napló és az aradi kiadású, ám több megyében terjesztett Nyugati Jelen – hívta fel a figyelmet kedden a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).
2024. december 31., 12:242024. december 31., 12:24
2024. december 31., 12:262024. december 31., 12:26
Ezzel az egymástól függetlenül, ám hasonló okok miatt bekövetkezett változással
– emelte ki az MTI szerint az egyesület. A MÚRE igazgatótanácsa szolidaritását fejezte ki az érintett lapoknál dolgozó kollégákkal, egyesületi tagokkal, kifejezve reményét, hogy a megváltozott helyzetben is megtarthassák munkájukat, akár a napilapok online változatainál, akár a most induló hetilapoknál (mindkét említett napilap hetilapként folytatja).
Az egyesület szerint a lapok nyomtatott kiadásának megszűnése érzékeny veszteség azoknak az elsősorban idős, vidéki, gyakran szórványban, akár nagyvárosi szórványban élő olvasóknak, akik számára ezek a napilapok jelentették az egyetlen élő kapcsolatot az írott magyar nyelvű kultúrával, továbbá ezek a lapok voltak anyanyelvű tájékozódásuk legfontosabb forrásai.
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a napilapok helyzetének kedvezőtlen változásához – nem csupán a Bánságban és Partiumban –
A Postának állami vállalatként közszolgáltatást kellene végeznie, ezzel szemben profitorientált magánvállalatként pozicionálja magát” – olvasható a MÚRE állásfoglalásában.
Az egyesület rámutatott: a most megszűnő, továbbá az ezekhez hasonló lapoknak dokumentáló szerepük is van, hiszen anyagaik megtalálhatók, hosszú évek után is visszakereshetőek közgyűjteményekben, szemben az online médiumokkal, amelyeknek tartalma múlékony, még a jelentősebb lapok esetében is, lásd az online térből nemrég eltűnt Transindex archívumát.
A MÚRE jelezte: az új esztendőben folytatni szeretné a politikai szereplőkkel 2024 tavaszán elkezdődött párbeszédet a romániai magyar sajtó jövőjéről és formájáról, valamint arról, hogy mit lehet tenni a ma még megjelenő magyar napilapok megtartása, illetve a január 1-től napisajtó nélkül maradó térség olvasói érdekében.
„Egy hónapja megtapasztaltuk, milyen veszélyt jelent, ha a szerkesztett tartalmak, a hagyományos médiatermékek helyett olyan közösségi oldalak befolyásolják a polgárt, amelyek a megtévesztés, az álhírek forrásai. Meggyőződésünk, hogy a sajtó megerősítése, beleértve a magyar nyelvű publikációkat, az ország számára stratégiai fontosságú” – zárul a MÚRE igazgatótanácsának állasfoglalása.

Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
szóljon hozzá!