Magánklinika a kórházban

Az ország nemzetközi hitelezői – mint ismeretes – július 17-e óta tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. Az egészségügy reformját már az első, 2009-es készenléti hitelmegállapodás szándéknyilatkozatában vállalta az akkori kormány, s bár azóta történtek apró előrelépések, semmiképp sem lehet az egészségügy reformjának a megvalósulásáról beszélni.

Éppen ezért hívta fel szerdán elődjeihez hasonlóan a bukaresti illetékesek figyelmét a tennivalókra az IMF-delegáció új vezetője is. Mint rámutatott, az egészségügyi minisztériumnak meg kell határoznia az alapellátásban megjelenített szolgáltatások körét, ezek ingyenesek lennének az egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők számára, azonban a más jellegű orvosi szolgáltatásokra már a hitelezők képviselője szerint egy pluszbiztosításra is szükség lenne.

„A szaktárcának kész van az akcióterve, most az a legfontosabb, hogy ezt gyakorlatba ültesse\" – fogalmazott Andrea Schaechter, aki úgy látja, a minisztériumnak célja az egészségügyi rendszer hatékonyságának a növelése. Ez azonban – tette hozzá – jelen pillanatban a kórházi szolgáltatásokra fókuszál, ez viszont igen költséges, így az ország hitelezői azt javasolják, hogy egészségügy helyezze át a hangsúlyt inkább a járóbeteg-ellátásra, azaz ha csak nem muszáj, ne utaljanak be senkit, hiszen így anyagi erőforrások szabadulnának fel, amelyek felhasználásával javítani lehetne a rendszer hatékonyságát.

„A kormány egyik prioritása az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása. Azonban ehhez biztosítani kell a szükséges finanszírozást is\" – szögezte le Schaechter. Szerinte a Ponta-kabinetnek fel kellene térképeznie, hogy honnan származhat nyeresége, hiszen – hívta fel a figyelmet – akárcsak a régió más országaiban, a romániai lakosság elöregedett, a trend pedig folytatódik.

Nicolăescu gyors reakciója

Gyorsan lépett az intés után Eugen Nicolăscu egészségügyi miniszter (fotó), alig másfél órával Andrea Schachter sajtótájékoztatója után már ő is kiállt a sajtó elé, s ismertette, hogy a közeljövőben milyen intézkedéseket kívánnak foganatosítani az egészségügyi ellátás terén. Első körben a kórházak átszervezését, illetve az egészségügyi személyzet kivándorlásának megakadályozását célzó intézkedéstervezetről számolt be. Mint hangsúlyozta, a tervezetet közvitára bocsátották a szaktárca honlapján, ennek alapjául egyébként – elmondása szerint – franciaországi minta szolgál.

Fizetéses részleg

A közkórházak ennek értelmében a területükön magánrészlegeket vagy -klinikákat alakíthatnának ki, amelyekben ugyanazok az orvosok tevékenykednének, miután lejárt az állami egységben a munkaidejük, s ezért külön bért kapnának. Ennek köszönhetően nőne a fizetésük, ami Nicolăscu szerint elejét venné a rendszerre jelenleg jellemző tömeges exodusnak. A tervezet értelmében az orvos köteles majd választani, hogy teljes munkaidőben, azaz 7 órát dolgozik az állami rendszerben, vagy sem, mindenképp munkaideje után dolgozhat a magánklinikán.

Utóbbiak kapcsán a szaktárcavezető elmondta, természetesen ezekben a magánegységekben az ellátás fizetős lesz, vagy közvetlenül a páciens fizeti ki a szolgáltatás ellenértékét, vagy pedig a magán egészségügyi biztosítása révén törleszt. Az orvos által így szerzett pénzösszeg 30 százaléka a kisegítő személyzetnek menne, míg 10 százalékot pedig a kórháznak kell majd leadnia, 60 százalék pedig neki marad. A magánklinikák esetében egyébként a minisztérium tervezete leszögezi, hogy az itt elhelyezett ágymennyiség nem haladhatja meg a közellátásban maradó ágyak 20 százalékát. A programot 2014 első negyedében, egyelőre kísérleti jelleggel kívánják bevezetni, mondta Eugen Nicolăescu.

Sokat változott a tervezet

Az egészségügyi miniszter – mint arról beszámoltunk – május végén vetette fel a teljesítményarányú bérezés bevezetését az egészségügyben. Akkor azonban még lényegesen más volt az elképzelés, hiszen azt akarták bevezetni, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek írásban kérhessék, amennyiben szeretnék, hogy egy adott egészségügyi intézmény orvosa kezelje vagy operálja őket, ebben az esetben pedig a pácienseknek meghatározott összeget kellett volna fizetniük a kórháznak.

Hasonlóképpen működött volna ez az állami járóbeteg-rendelőkben is. Az orvos ebben a verzióban a páciens által befizetett összeg 70 százalékát kapta volna, 20 százalék a kisegítő személyzethez került volna, a maradék 10 százalékot pedig az intézmény vezetősége osztotta volna el a többi alkalmazott között. A tervezet azonban azóta nagyon sok bírálatot kapott, s egyébként maga Nicolăscu is akkor arról beszélt, hogy a dokumentum éppen „kering\" a minisztériumban, s folyamatos az egyeztetés az orvosok és páciensek képviselőivel.